HA BEDŐL A BULINEGYED...
Eddig bárkit kérdeztem a 24 órai zárás mellett kampányolók közül, senkinek se volt kidolgozott, közép-, vagy hosszú távú terve arról, hogy mi lesz a kerülettel, ha bedől a Bulinegyed. Ongjerth Richárdot, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezető tanácsadóját arról kérdeztem, milyen jövő vár erre a kerületrészre, hogyha beszántják a Bulinegyedet.
Ongjerth Richárd: – Erre nehéz válaszolni, mivel
a Bulinegyedet spontán folyamatok hozták létre.
A sikeresen megújuló 8. és a 9. kerületben például tervezett, több pólusú várostervezés folyt. A Józsefvárosban például ilyen volt a Palota-negyed, a Corvin-negyed vagy a Magdolna-negyed párhuzamos fejlesztése. A 7. kerületben ez nem történt meg.
Sose volt a kerületnek távlatos és koherens jövőképe,
bár voltak választási ígéretek és egyes projektek: ilyen volt a Madách-sétány kialakítása, vagy a Kazinczy utca sétáló utcává alakítása. Ezek úgy sikerültek, ahogyan. (Elmosolyodik.) Ráadásul az Óvás! Egyesület munkásságának köszönhetően a belső-erzsébetvárosi rész tele van műemlék épületekkel, ami szintén nem könnyíti meg a kerület megújítását.
2013-ban szűnt meg a Rákóczi út egyik kultikus etetőhelye, a Rákóczi Pékség. Ma, 4 és fél évvel később, így fest. Pedig ez az üzlet jó helyen van (a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett), jó a közlekedése, mégse találtak rá se bérlőt, se vevőt. Szorozzuk be ezt a a képet 400-zal: így fog festeni Belső-Erzsébetváros, ha beszántják a Bulinegyedet
– Közelítsük meg máshonnan a kérdést. Február 18-án népszavazást tartanak arról, hogy legyen-e egységes, 24 órai zárás a Bulinegyedben, amire azt mondják a vendéglátósok, hogy ez bedönti a jelenleg hajnalig nyitva tartó Bulinegyedet. Nem kellett volna legalább egy hatástanulmányt készíteni, mielőtt kiírják ezt a népszavazást?
– Hatástanulmányt nem érdemes készítetni.
– Hogyhogy?
– Ma, jól felkészült szakemberek, bármikor megírnak nagyon alapos, szépen megírt hatástanulmányokat, akár homlokegyenest ellenkező végeredménnyel. Az a kérdés, mire akar a megrendelő jutni. Ahhoz, hogy bármit lehessen mondani, konkrét, pontos adatokra lenne szükség, de
jelenleg nem tudjuk, hány lakás van, hányat adnak ki, hány üzlethelyiség, hány vendég van, hányan dolgoznak a területen, stb.
Egy országos politikus 6,5 milliárdos éves adóbevételt említett, de senki sem tudja, hogy számították ki, tényleg annyi-e, és ha nem, több, vagy kevesebb.
– Ehhez képest az önkormányzat az se tudja megmondani, hány kocsmának van működési engedélye. De mi lesz azokkal a lakástulajdonosokkal, akik súlyos milliókat fektettek abba, hogy a lepusztult lakásokból nyugati turisták számára vonzó, topra gyúrt szálláshelyeket létesítsenek?
– Egy biztos: ha elmennek innen a kocsmák, a turisták egy része is el fog menni, és bár ez egy jó elhelyezkedésű terület,
valószínűleg jelentősen csökken az ingatlanok értéke.
– A 24 órai zárást szorgalmazók szerint, ha eltűnnek a kocsmák, kisboltok sora nyílik majd a helyükön.
– Ez nem ilyen egyszerű. Az utóbbi évtizedekben alapvetően megváltoztak a vásárlói szokások. Ahhoz, hogy egy vásárló utca versenyezni tudjon a plázákkal, ugyanazokat a feltételeket kell nyújtani, mint amit a bevásárló központok biztosítanak: kellemes környezet, biztonság, egységes marketing, jó megközelíthetőség, stb. Ezt szaknyelven BID-nek (Business Improvement District), azaz üzletfejlesztési körzetnek nevezik. Ilyen volt Budapesten korábban a Ráday utca vagy a Liszt Ferenc tér, amiket a vendéglátók és a kerület együttműködésével egységesen kezeltek. Hozzá kell tenni, hogy ezek a tematikus utcák külföldön azért működnek, mert az önkormányzatnál vagy a gazdasági kamaránál egy több fős team kizárólag az adott körzet fejlesztésével, marketingjével foglalkozik. Magyarországon arra még van példa, hogy elindítsanak egy-egy ilyen körzetet, de arra, hogy sikeresen működtessék, már alig. Ezért ezek egy idő után elsorvadnak.
Mit adtak nekünk a rómaiak? Az önkormányzat tavaly kocsmastoppot rendelt el, azaz az önkormányzat kezelésében lévő üzlethelyiségekben nem nyílhatnak újabb kocsmák. Ebből a videóból kiderül, milyen üzletek nyíltak az azóta bezárt kocsmák helyén, azaz várhatóan milyen lesz Belső-Erzsébetváros, ha kivégzik a Bulinegyedet
– Van reális esély rá, hogy ilyen vásárlókörzet legyen a Bulinegyed helyén? Arra gondolok, hogy ennek a kerületrésznek kimondottan rossz a közlekedése, sokszor alig lehet elférni a parkoló autóktól a járdán. A parkolásról nem is beszélve…
– Ahhoz, hogy fejlesszék a kerületet, vagy olyan befektetők kellenek, akik rendbe teszik a kerületet, vagy a vállalkozókkal egy
alulról jövő mozgást kellene beindítani, amilyen egyébként egykor elindította a romkocsma-negyedet.
A 8. és a 9. kerületben például pontosan tudták, mit akarnak lebontani és mit akarnak létrehozni. A Corvin-negyed esetében az alacsony kiinduló ingatlanárak és a hatalmas feladat miatt egy nagyberuházót kerestek, aki végigvitte az egész projectet és vele társultak.
Ezekben az utcákban a turisták nélkül szerényebb vásárlóerő miatt olyan speciális boltok élnének meg inkább, amelyekért messziről is eljönnek az emberek, mint például a márkaboltok. De ahhoz, hogy létrehozzanak és működtessenek egy ilyen körzetet, olyan tervszerűség kéne, ami jelenleg nincsen. Ehhez a vállalkozók, az önkormányzat és a kamara folyamatos együttműködésére lenne szükség. Ráadásul, mint már mondtam,
nem elég létrehozni az üzletfejlesztési körzetet: ez a megoldás csak akkor életképes, ha egy több fős csapat folyamatosan menedzseli, időben megoldja az óhatatlanul felmerülő problémákat, keresi a jobbítási lehetőségeket és nyomja a marketingjét.
Arra pedig jelenleg nem látok esélyt, hogy ma akár az önkormányzatnál, akár a kamaránál működjön egy ilyen team, következésképpen a vállalkozóknak kellene lépniük.