TÚLÉLNI A BULINEGYEDBEN - MŰKÖDŐ MEGOLDÁSOK

2019.máj.17.
Írta: Syllabux 13 komment

A DROGTÖRVÉNY VISSZANYAL

A kamudílerek állandó gondot jelentenek a Bulinegyedben. Nem azért, mert az ördögtől való, ha az itt bulizók némelyike elszív egy-egy spanglit, hanem mert a turistáknak az utcákon drogot kínáló, több fős csoportok a legszemetebb módszerekkel próbálják lehúzni áldozataikat, ahogy az az RTL Klub videójából is kiderül:

 

Ez pedig már nem drogkérdés, hanem közbiztonsági probléma. Az a turista, akit körbevett a falka, és a kialkudott összegen túl ijedtében még hagyta újabb 20 000 Ft-tal lehúzni magát, aligha gondol majd szeretettel Budapestre. Rossz szájízét feltehetőleg fokozza, hogy fű helyett majorannát sóztak rá.

Tegyük hozzá, ebben a szakmában sok az üresjárat, és a fijjúg a maguk sajátos módján igyekeznek szórakoztatni magukat. Ez leginkább abból áll, hogy minden arra járó srácnak beszólnak, és természetesen a nők se ússzák meg egy-két szaftosabb megjegyzés vagy ajánlat nélkül – ami vélhetőleg nem növeli a budapesti éjszaka vonzerejét. A Bulinegyed húzóerejét jelentő, évi több milliárd adót befizető vendéglátó-helyek számára határozottan rossz, hogy a kamudílerek megszállták az utcákat, hiszen ezek a figurák lerombolják azt, amit a vendéglátósok másfél évtizedes munkával felépítettek.

Jogos kérdés, hogy – mivel Európa legkeményebb drogellenes törvénye a magyar – a rendőrség miért nem tudja elpucolni az utcáktól a kamudílereket. Az a helyzet, hogy pont az érvényben lévő jogszabály miatt. A törvény ugyanis nem csak a kábítószer-terjesztést szankcionálja keményen, hanem a fogyasztást is, sőt már az is büntetendő, ha valaki kábítószert akar venni. Innentől persze senki se fog rendőrhöz szaladni azzal, hogy füvet/kokaint akartam venni, de majorannát/sütőport kaptam helyette. Jelenleg a jogszabály a törvény betartatásának legfőbb akadálya.

Akárki is találta ki a kamudrog bizniszt, zseniálisan rakta össze, hiszen:

1. Nem büntetendő, ha valaki majorannát vagy sütőport tart magánál, még akkor se, ha mindenki tudja, hogy azért van nála, mert drogként árusítja. Ahhoz, hogy valakit ezért bevarrjanak az kell, hogy fedett nyomozónak próbálja eladni kábítószerként a cuccot. Tegyük hozzá, nincs annyi fedett nyomozó a rendőrségen, mint ahány kamudíler grasszál az utcán.

2. Ugyanígy nem büntetendő, ha valaki nap mint nap hajnali 4-ig ácsorog az utcán.

3. Noha a csapatból valamelyik  fijjúnál mindig van kóstoló, ez sosem éri el a kereskedelmi mennyiséget, hiszen azért már nem csak kötelező elterelés jár. Ráadásul, mivel csapatban nyomulnak, ha rendőri intézkedésre kerül sor, a sötétben nagyon könnyen a járdára pottyan a cucc, és onnantól már nincs gazdája.

A megoldást az utcai térfigyelő rendszer jelenthetné, hiszen kamerák kihelyezésével a szomszédos Józsefvárosban is pillanatok alatt megszűnt az utcai prostitúció – holott azt még a Kádár-korszakban sem sikerült felszámolni. Persze nagy kérdés, hogy míg a Fake Drug Zone feliratokat felfújó srácokat kb. 15 perc alatt lekapcsolták, és azóta is eljárás folyik ellenük, ugyanaz a térfigyelő rendszer miért nem érzékeli a kamudílereket? Ugyanis a fijjúg nem adnak se számlát, se nyugtát, és nagy valószínűséggel közterületi árusítási engedélyük sincs. Innentől viszont a közterület-felügyelet köteles intézkedni – függetlenül attól, hogy mit árusítanak.

kazinczy_1.jpg

(Bencét és Danit igazoltatják a rendőrök, amikor felfújták a járdára a Fake Drug Zone feliratokat. A kép forrása: Kazinczy utca/Kazinczy Street FB-oldal)

A másik megoldás az lehetne, ha amerikai mintára itt is büntethetővé tennék a kábítószernek látszó termének árusítását, ugyanis ebben az esetben a rendőrség is léphetne.

A május 30-án esedékes, a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági fórum előtt mintegy 2 héttel bejelentették, hogy mostantól plusz 50 főnyi készenléti rendőrt vezényelnek a Bulinegyedbe.

Kérdés, hogy mire lesz ez elég.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

POZITÍV PÉLDA

Amikor reflektorfénybe kerül a Bulinegyed, felnagyítva látjuk a problémákat, amitől persze elszabadulnak az indulatok. Szó nincs arról, hogy gondoktól mentes lenne itt az élet, de abban is van valami hamisítatlan kelet-európai báj, hogy mindenki tökéletes megoldást akar, és persze már tegnapra. Eközben hajlamosak vagyunk átsiklani az olyan projekteken, amelyekben benne van a megoldás lehetősége.  

A Dohány utcai Hungária Fürdő egy ideje már szállodaként üzemel. Az egyébként kívül-belül parádésan felújított szálloda remekül demonstrálja, hogy nézne ki a Bulinegyed, ha végre lenne pénz arra, hogy rendbe rakjuk a házakat.

conti.jpg

(A kép forrása: https://continentalhotelbudapest.com/hu/galeria)

De a cég ezen túl is odafigyel a környezetére. Ahogy a videóból is látszik, naponta takarítják a közterületet, ami alatt nem csak az értendő, hogy összesöprik a szemetet, hanem le is mossák az épület körüli járdaszakaszt. Az önkormányzat ugyan takarít, de ez azt jelenti, hogy az egyik nap az utca páros, a másik nap a páratlan számozású járdaszakaszát mossák – csakhogy a bulituristák nem teszik meg azt a szívességet, hogy az önkormányzat takarítási rendjéhez igazodva hányják végig az utcát.

A makulátlan utcafront nyilvánvalóan alap egy négycsillagos szálloda esetében, de a takarítás előnyeit nem csak a Continental vendégei, hanem az itt lakók is élvezik.

conti4.jpg

(A kép forrása: https://continentalhotelbudapest.com/hu/galeria

Felelős vállalkozó kontra gyarmatosító mentalitású vállalkozó

Ez a szemlélet éles ellentétben áll a gyarmatosító mentalitású vállalkozókéval, akik arra hajtanak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb pénzt szivattyúzzák ki a Bulinegyedből. A „gyarmatosítók” hozzáállása ugyanaz, mint a legalja bulituristáké, akik azért jönnek Budapestre, mert úgy hallották, hogy itt bármit megtehetnek.

Nem kérdés, hogy a 24 óra utáni nyitva tartás lehetősége hatalmas előny minden vendéglátós számára. A Bulinegyedbe látogató turisták száma évről-évre nő, és aki ügyesen lovagolja meg a felfutó trendet, rendesen kereshet.

A választóvonal azok közt van, akik a környezetükkel nem törődve, „tart ameddig tart alapon”, a lehető legkisebb befektetéssel akarnak minél nagyobbat szakítani, és azok közt, akik hosszú távban gondolkoznak. Az utóbbiak könnyen felismerhetők: ők azok, akik igyekeznek jó viszonyt kialakítani az itt lakókkal, és fejleszteni a környezetüket.

conti3.jpg

(A kép forrása: https://continentalhotelbudapest.com/hu/galeria)

A felelős vállalkozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a minimumra csökkentsék a konfliktusokat a lakókkal, biztonsági személyzetet alkalmaznak, igyekeznek megoldani a hangszigetelést, rendszeresen szerveznek olyan közösségi programokat, amelyekbe igyekeznek bevonni az itt lakókat, és takaríttatják a vonzáskörzetüket.

Ha érdekel, hogyan lehet csökkenteni a Bulinegyed működéséből fakadó problémákat, írj nekünk a bulinegyedszele@gmail.com–ra.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

A LAKÓK NÉLKÜL NEM MEGY

Valahányszor szóba kerül a Bulinegyed problémája, a kommentelők döntő többsége megmondja a tutit: oldja meg az önkormányzat, a rendészet, a polgármester, a rendőrkapitány, a főpolgármester, a képviselők, az országgyűlés vagy a kocsmárosok. A valóság azonban kicsit összetettebb.

A legnehezebb kikukázni, hogy melyik problémával kihez forduljon az ember, ugyanis a Bulinegyed nem egységes terület. Egy része a kerületi önkormányzat, más része a Főváros kezelésébe tartozik – de még ezen belül is vannak mikrokörzetek. Az utcákon elhelyezett műtárgyak állapotáért ugyanis a közterületet bérlő cégek felelnek.

A telefonfülkék pl. a Telekom tulajdonában vannak, és a cég köteles takaríttatni azokat. Az utcai fülkék állandó gondot jelentenek, hiszen a turisták és hajléktalanok előszeretettel használják vécének, illetve raktárnak. Nem segít a helyzeten, hogy az ország összes telefonfülkéjének takarítását Debrecenből intézik. Ahhoz, hogy a fülkék normálisak legyenek, fel kellett venni a kapcsolatot a Telekommal. A fülkék rendszeres takarítása megoldható volt, azonban visszatérő gondot jelentett, hogy a fülkéket takarító alvállalkozók a járdára hajították a fülkékben felgyülemlett szemetet – és ott is hagyták. A megoldás végül az lett, hogy levágták az ajtókat a fülkékről, amitől az kevésbé vonzó lett, és ha mi észleljük, hogy valaki becuccolt a fülkébe, felhívjuk a Telekomot Debrecenben, ők pedig küldenek autót és elszállítják a szemetet. De ehhez kell a lakók közreműködése.

A Lapker Zrt használaton kívül lévő pavilonjába ugyan nem lehet bepakolni, de a rászerelt esőfogó miatt mágnesként vonzotta a hajléktalanokat. Mivel a cég leginkább hárított, és a Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága tavaly benyújtott kérésünk ellenére 2020. december 31-ig meghosszabbította a pavilon közterület-használati engedélyét, a Fővároshoz fordultunk, hogy szorítsa rá a Lapker Zrt.-t, hogy tartsa rendben a pavilont. Nem volt könnyű menet, de sikerült.

Az ilyen szintű problémamegoldás a lakosság aktív részvétele nélkül nem megy. Naivitás azt várni, hogy egy bérgyilkos mentalitású – elvégzem a melót, és léptem – takarító cég azon törje a fejét, hogy hogyan küszöbölhetné ki a különböző problémaforrásokat.

Ugyanezért vakvágány a kocsmárosokat gyaktatni azzal, hogy szervezzék meg a takarítást. Nem fogják, és ne is akarják, mert nem az ő profiljuk. A vendéglátós és a szállásadó alapvetően vendégben és nem lakókörnyezetben gondolkozik. Abban nagyon jó, hogy kitalálja, mitől érzi magát jobban a vendég, és miért hajlandó még többet fizetni.

Azt viszont ne várjuk tőlük, hogy azon agyaljanak, mitől fogják a lehető legjobban érezni magukat a lakók. Nem fogják kitalálni a gondolatainkat. Nekünk kell tudni, hogy pontosan mit akarunk – és a vállalkozóktól legfeljebb azt lehet várni, hogy állják a Bulinegyed működéséből fakadó problémák megoldásának költségeit.

Ha érdekel a projekt, írj nekünk a bulinegyedszele@gmail.com–ra.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

SZIMPLA MEGOLDÁS

A Bulinegyedre két módon reagálnak az itt lakók. Egy részük FB-posztokkal, tüntetésekkel, tiltakozó akciókkal próbálja kikényszeríteni, hogy valaki oldja meg helyettük a problémát, ami alatt azt értik, hogy a döntéshozók és a hatóságok szigorú rendeletekkel döntsék be a Bulinegyedet. Mások inkább a vállalkozók, a hatóságok és a lakosság összefogásával igyekeznek felszámolni a gondokat. Ez utóbbi nem gyors, nem mindig zökkenőmentes, viszont működik.

Az AZÉRT Egyesület Kazinczy utcai projektje a Dohány utca 7. – Síp utca 2. – Rákóczi út 10. körüli járdatakarítás tapasztalatain alapul.

Az önkormányzat ugyan magára vállalta a közterület takarítást a Bulinegyedben, de nincs se elég pénze, se elég gépe, se elég embere, hogy reggel 7 órára minden utcát lemossanak. Ezért annak, aki reggel megy munkába, orvoshoz, kutyát sétáltatni, bevásárolni, esetleg bölcsődébe, iskolába viszi a gyerekét, ugyanúgy kerülgetnie kell a hányást, hugyot, szemetet, mintha az önkormányzat nem takarítana.

A Kazinczy utcában péntek–szombat–vasárnap reggel magasnyomású takarítógéppel lemossuk a Mikve–Kazinczy 13. és a Krimó–Kisparázs közé eső szakaszt: a járdát mind a két oldalon, és az úttestet is. Az áramot és a vizet a Szimpla biztosítja. Mivel a Kazinczy kimondatlanul sétáló utca, de azért van benne gépkocsiforgalom, némi kihívást jelent, hogy a túloldalon is lemossuk a járdát, illetve az úttestet is, de ez megoldható. Az autók 99%-a lassít, nem türelmetlenkedik, a maradék 1% pedig gyalogosan vagy kerékpáron is ugyanilyen tahó lenne.

A takarítás kezdetéhez meg kell várni, hogy elszivárogjon az utcáról a Szimplából a záróra után kiszoruló tömeg, viszont be kell fejezni reggel 7-ig a munkát, mert akkor kezdődik az áruszállítás. A rendelkezésre álló idősávban a következőket kell megtenni:

- felsöpörni az utcát és összegyűjteni a szemetet,

- magasnyomású takarítógéppel lemosni a közterületet,

- még egyszer végigmenni söprűvel és lapáttal a területen.

Ha szemétszállítási nap van, érdemes megvárni, amíg elmegy a kukásautó, mert érdekesen tud festeni utánuk a frissen felmosott utca.

Azért kell lemosás után még egyszer végigmenni a területen, mert minden eldobott csikk, papírdarab szemétmágnes. Viszont ha beindul a nappali forgalom, kitart estig a takarítás.

Kinek a hányása?

Van egy mondat, ami szinte minden vendéglátós szájából elhangzik: Nem a mi vendégeink hánytak ide. Ez biztosan így van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a Bulinegyeddel együtt jelentősen megnőtt a szemétterhelés. És nem csak a kocsmák előtt eldobált csikkek, elhagyott poharak, üvegek, hanem hányás- és húgytócsák, friss szar, eldobált pizzák, gyrosok, legénybúcsú-jelmezek – egyszóval mindaz, ami az éjszakai élettel jár. Ráadásul, aki eleget járja az utcát, sok mindent látott már: kocsmából illedelmesen kijövő, a bejárat elé hányó, majd a kocsmába visszatérő vendéget, taxiból kipattanó, a kapuba okádó és a házban lévő szállására bevonuló csapatot, házfalnál délcegen vizelő legényeket, a parkoló kocsik közé egy gyors csurgatásra kecsesen lekucorodó lányokat, vidáman széthajigált, szilánkosra tört palackot, poharat, kiborogatott kukákat és egyéb nyalánkságokat. Persze az is kérdés, hogy az egyik kocsmából kijövő és a másikba betérő – közben jót okádó – ember melyik hely vendége? A kocsmákból hajnalban a szállásukra csapatban vonuló turisták vajon a házban működő airbnb vagy a kocsma közönsége-e?

A vonzáskörzetek elve

Ezt a vitát oldja fel a vonzáskörzetek elve, ami – a vonatkozó önkormányzati rendelet elképzelésével szemben – abból indul ki, hogy az egyes kocsmák szemétterhelése jóval túlnyúlik a portáljukon. A Kazinczy utcában ezért eleve több, éttermeknek, kocsmáknak, szálláshelyeknek is helyt adó, ház előtti közteret takarítunk. Ez a projekt ugyanis mindenkinek jó: a lakóknak, a turistáknak, a szálláshely-tulajdonosoknak, a vendéglátósoknak, az üzleteknek és az itt dolgozóknak.

Hogyan tovább?

Sokat beszélünk minőségi turizmusról és vonzó kulturális programokról, de a szemétmentes utca is a kultúra része. A minőségi turista nem fog hányástócsákban gázolni. Az Azért Egyesület projektje olyan befektetés, ami nem csak a vállalkozásoknak kedvez: fejleszti a kerületet.

Néhány dologban persze szükség van az önkormányzat segítségére is: pl. az eltűnt utcai kukák helyett olyan nyitott tetejű, nagy űrtartalmú edények kellenek, ahova be lehet tenni az összesepert szemetet. Azt is jeleztük az önkormányzat felé, hogy a Kazinczy utca elején eltömődött a csatorna. Ki kellett deríteni, ki felel a csatornatisztításért, és el kellett indítani a folyamatot.

Végezetül van egy rossz hírem azoknak, akik azt hiszik, hogy ha elég hangosan balhéznak, valaki majd megoldja a problémáikat. Senki se fogja: se az önkormányzat, se a rendészet, se a polgármester, se a rendőrség, se maga Tarlós István, és nem azért, mert az ufók, a háttérhatalmak, a kerületi zsidó/fideszes (a nem kívánt törlendő) oligarchák megakadályozzák, hanem azért mert senkinek sincs erre kapacitása. De ha sikerül megfogalmazni a problémát, működő megoldást találni rá, és a lakosság hajlandó dolgozni ezen, akkor rengeteget fog segíteni az önkormányzat, a kerületi politika, a hatóságok és az itt működő vállalkozók egy része is.

Ha érdekel a projekt, írj nekünk a bulinegyedszele@gmail.com–ra.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

LECSAPOTT A RENDŐRSÉG A BULINEGYEDBEN

Szerda délben a dílereket/kamudílereket támadó feliratok jelentek meg a Kazinczy utcában. A rendőrség példás gyorsasággal reagált, tetten érte és bevarrta a Fake Drug Zone feliratokat felfújó srácokat, Bencét és Danit.

Kétségtelen, hogy jelentősen javult a rendőrség reakcióideje, hiszen a Kertész utcai és a Gozsdu-beli balhéval ellentétben, most sikerült rögtön előállítani az elkövetőket. Több FB-oldal pl. a Bulinegyed vagy a Kazinczy utca/Kazinczy street, Színes Erzsébetváros, sőt az egyik kerületi képviselő is szinte azonnal reagált az eseményre, úgyhogy villámgyorsan szétfutott, hogy bevitték a fiúkat.

A rendőrségnek természetesen lépnie kell, ha bejelentést kap. De a problémát elsődlegesen a Kazinczy utcát elárasztó dílerek/kamudílerek és nem ezek a feliratok jelentik. Megértem, hogy valakit zavarnak a grafitik, de ha eltűnnek a dílerek, eltűnnek a feliratok is.

Korábbi posztomban már foglalkoztam a kérdéssel, úgyhogy nem ismételném magamat. A dílerfalka számos cikk és lakossági bejelentés ellenére ott nyomul az utcán, folyamatosan zaklatja a turistákat, a lakókat és a munkából hazafelé tartó lányokat.

A BRFK 500 000 Ft-ra becsüli a kárt. Az itt lakók közül többen jelezték, hogy ha pénzbírságot kapnak a srácok, összedobják a pénzt, ami azt mutatja, hogy az itt élők többségének nem a feliratok jelentik a gondot

Update

fb.jpg

Update 2

A dílerek reggelre átfújták a feliratokon a fake szót, de őket nem vitték be.

sam_7525.JPG

Update 3

A Night Embassy Budapest videója Bencével és Danival arról, hogy miért fújták fel a fake drug zone feliratokat a Kazinczy utcában.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

MI LESZ VELED, AIRBNB?

Az airbnb-k megrendszabályozása a Bulinegyed egyik slágertémája. A bulituristával nem csak az utcán van gond, hanem akkor is, amikor hazamegy – a legtöbbjük szállása ugyanis a környékbeli házakban van.

(2:30-tól érdemes nézni, akkor pörög fel igazán)

Erzsébetváros Önkormányzata a most elfogadott építési rendeletben kívánta megoldani a problémát. A jogszabály 2 passzusa vonatkozik az airbnb-kre. A súlyosabb, hogy mostantól az airbnb-re átminősített lakások minden megkezdett 50 nm-re után – úgymond parkolóhelyre – 2,5 millió forintot kell fizetni, amivel több gond van.

Az első, hogy az airbnb-ben megszálló vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik. Sőt: semmilyen adat sem támasztja alá, hogy az airbnb-s vendégek foglalnák el a kerületi parkolóhelyeket.

A kerület parkolóhely hiánnyal küszködik, ezért természetes, hogy a most épülő lakásokat arra kötelezik, hogy építsenek hozzájuk parkolóhelyet. Ezzel semmi gond, hiszen ez a befektetés növeli az ingatlan értékét. De egy közel száz éve meglévő lakás akkor se fog parkolóhelyet növeszteni attól, hogy a tulajdonos airbnb-ként hasznosítja, ha a képviselő-testület megszavazta ezt.

További probléma, hogy se a rendelet írója, se az általam megkérdezett képviselők nem tudtak választ adni arra, hogy mi garantálja, hogy az így beszedett összeget valóban parkolóhely létesítésre fordítják, se arra, hogy milyen módon követhető a beszedett pénz sorsa. Ráadásul a kerület tavaly előtt 38 milliárdból, tavaly 28 milliárdból gazdálkodott – ami több, mint amennyit pl. Szombathely kapott – vagyis kiemelten indokolt a beszedett közpénzek elköltésének nyomon követése.

Az új építési rendelet másik tétele visszaadja a társasházaknak a jogot, hogy határozatban, az SZMSZ-ben vagy az alapító okiratban akadályozzák meg az airbnb-k térnyerését, ami remek ötlet lett volna kb. 3 évvel ezelőtt, már amennyiben nyomatékosan felhívják rá az érintettek figyelmét. A jelenlegi helyzetben viszont nem ad módot a már működő airbnb-k megszüntetésére, ráadásul a társasházak tulajdonviszonyai is jelentősen átalakultak: az üzleti célú ingatlanok sok helyen a társasház 50%-ának közelében mozognak, szóval kérdéses, hogy a lakóközösség meg tudja-e akadályozni az újabb airbnb-k megnyitását. Ahogy az általam megkérdezett képviselők egyike mondta:

„Adtunk a szarnak egy pofont.”

A parkolóhelyek megváltására kivetett sarc se ér többet. Az egyetlen valószínűsíthető következménye, hogy lenyomja a kerületben az ingatlanárakat. Ha eddig az volt a trend, hogy az airbnb-sek úgymond „az egyetemista lányuknak” kerestek lakást, a Bulinegyedben lakást keresők mostantól arra hivatkozva fognak alacsonyabb árat kínálni, hogy airbnb-t akarnak nyitni. Innentől még nehezebb lesz elköltözni a kerületből. A képviselő-testület pont azokkal szúrt ki, akiknek az érdekeit védeni próbálta.

Az önkormányzatnak, ahelyett, hogy akadályozni próbálja a vállalkozásokat, inkább arra kéne törekedni, hogy semlegesítse a működésükből fakadó hátrányokat. Ha erre olyan megoldásokat talál, ami egyaránt szolgálja az itt lakók és az itt működő vállalkozások érdekeit, az jelentősen fogja csökkenteni a konfliktusokat.

Az semmiképpen nem jelent megoldást, hogy parkolóhely létesítés címén olyan sarcot vetnek ki az airbnb-kre, aminek bevallottan semmi köze a parkolóhely biztosításhoz. A demokrácia alapja, hogy a beszedett közpénzt az előre meghatározott célokra fordítjuk, és biztosítjuk, hogy minden adófizető polgár ellenőrizni tudja a közpénz felhasználását. A most beszedett pénz viszont nyom nélkül fog eltűnni az önkormányzat feneketlen gépezetében, és nagy valószínűséggel egy újabb Süsü Sisi szobor vagy a mindenkori polgármester újraválasztását optimalizáló helyi hírharsona lesz belőle.   

sisi.jpeg

(A nagy vihart kavart, "kohószökevénynek" becézett Sisi szobor)

Az ilyen típusú rendeletalkotás az önkormányzati feladatkör és demokratikus gyakorlat félreértelmezésének iskolapéldája. Az önkormányzatnak nem az a dolga, hogy értelmetlenül kivetett sarccal odacsapjon a vállalkozásoknak, hanem az, hogy közvetítsen a felek közt, és olyan megoldásokat keressen, ami minden érintett számára elfogadható. Erre egyébként az eddig is érvényben lévő szabályozások tökéletesen alkalmasak. Persze ehhez a képviselőknek lakóközösségről lakóközösségre járva el kéne mondani az általuk képviselt választópolgároknak, hogy mit csináljanak, és minden segítséget megadni ahhoz, hogy normalizálódjon a helyzet.

A mostani rendelet viszont csak a dögöljön meg a szomszéd tehene mentalitású lakók vérszomjának kielégítésére jó.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

DÍLEREK A BULINEGYEDBEN

Évente egyszer-kétszer megjelenik a sajtóban egy cikk, hogy a rendőrség sikeresen lekapcsolt pár dílert/drogost a Bulinegyedben. A rendőrségi mutatók javulnak, a polgár is elégedetten kattint a következő posztra – mi pedig tovább kerülgetjük ugyanazokat az arcokat, akiket tegnap.

sam_7359.JPG

A Bulinegyed dílereivel kapcsolatban szinte mindig elhangzik, hogy valójában a turisták lehúzására szakosodott kamudílerek, akik fű helyett majorannát, kokain helyett sütőport sóznak a vevőikre – úgyhogy nem is igazi bűnözők, és fölösleges abajgatni őket. Persze össze lehet kacsintani a rendőrséggel és az olvasóval, mondván, hogy nem különösebb gond, ha hétvégén nem tud betépni néhány narkós brit turista, csak éppen hiba.

Igaz, hogy az ilyen típusú szórakoztatóipari centrumokban akkor is lesznek könnyű drogok, ha a mindenkori rendőrkapitány cilinderben ugrál az ágy alatt. Nem beszélve arról, hogy mennyire álságos bevezetni Európa egyik legkeményebb drogtörvényét egy olyan országban, ami hungarikummá tette a pálinkafőzést. Ráadásul a világ a drogliberalizáció felé halad. Ha azt akarjuk, hogy kevesebb ember üsse ki magát, akkor építsünk olyan társadalmat, amit a polgárok jelentős része nem csak úgy képes elviselni, hogy hétvégenként szétcsapja magát.

Viszont országimázs szempontjából nem a legszerencsésebb, hogy az utcai dílerek a hatóságok asszisztenciája mellett ugyanúgy lehúzzák a turistákat, mint valami belvárosi kocsmában, ahol százezres számlákat akarnak kifizetni velük. 

Még nagyobb gond az utcai drogkereskedelemmel (és ha már itt tartunk: az utcai prostitúcióval is), hogy az utcán folyik. Ráadásul nem a vevő keresi meg a dílert, hanem a díler megy oda mindenkihez, akiben potenciális kuncsaftot lát – és ha egyszer ráakaszkodott, tapad, mint a csiriz: ugyanúgy nem száll le róla, mint azok a batyuzók, akik karácsony táján megszállják a várost, és kesztyűt, kést, ágyneműt vagy ájfónt igyekeznek rásózni a nagyérdeműre.

További problémákat szül, hogy ezek az arcok egy idő után a saját területükként kezelik az utcát. Mindennaposak a súrlódások az ott lakók és dolgozók, illetve a szűk utcákon falkába verődött dílerek között, és borítékolható, hogy a konfliktus nem reked meg a jelenlegi szinten. A helyi folklór több súlyos bűncselekményt is ezekhez a srácokhoz köt. Az, hogy az itteni dílereknek FB-oldalt csinált valaki, vagy az, hogy a Kazinczy utcában több helyen nagy betűkkel felfújták: ALL DRUGS ARE FAKE HERE (SZART KAPSZ NEM SZERT), jól mutatja, milyen tarthatatlannak érzik az itt lakók és dolgozók a mostani állapotokat.

dealer1.jpg

A Night Mayor Budapest egyesület matricája a Bulinegyedben

Persze lehet borzongni azon, hogy elcsúfították az úttestet, de az az igazság, hogy aki ezt felírta, a kerület hőse. Ő ugyanis – a rendőrséggel ellentétben – tett valamit az utcai narkóterjesztés ellen. Az úttestre felfújt feliratok jelzik, milyen tarthatatlan a jelenlegi állapot, 

amikor az adófizető polgár kénytelen behúzott nyakkal járni, mert az adójából fenntartott rendőrség nem védi meg.

Pontosan tudható, kik viszik a bizniszt, ugyanis családi vállalkozásról van szó. A rendőrség mindent megkapott, ami az utcai dílerek elleni intézkedéshez szükséges: utcai kamerafelvételeket, az üzletben tevékenyen részt vevő taxik rendszámát, azonban semmi se történt. Pedig a jelenleg hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy ha valakit két év alatt csekély mennyiségű kábítószerrel kétszer elkapnak, azt huzamosabb időre kivonják a forgalomból. Tudom, nagy a família, de előbb-utóbb elfogynának, amennyiben a rendőrség következetesen betartatná a jogszabályokat. Ha az önkormányzat bekamerázná a kerületet, pár hónap alatt fel lehetne számolni a problémát, ahogyan a Józsefvárosban megszüntették az ott hagyományos üzletágnak számító utcai prostitúciót. Ennek sokkal több értelme lenne, mint annak, hogy évente megszerveznek egy nagy látványos akciót, ami után minden marad a régiben.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

A NAGY SZEMÉTHÁBORÚ

A Bulinegyed egyik rákfenéjét a telefonfülkék jelentik, amit részint nyilvános vécének, részint raktárnak használnak a hajléktalanok. A telefonfülkék állandó szemét és bűzforrásként színesítik a városképet. Erre rátesz egy lapáttal, hogy amikor a Magyar Telekom rendszeresen takaríttatja a fülkéket, az sokszor abból áll, hogy a fülkékben talált ürüléket, szemetet nemes egyszerűséggel kisöprik a járdára.

Pár napja is ez történt, ami azért merész, ugyanis két kamera is skubizza ezt a területet. Péntek délután a fülke üvegfelületei fényesre suvickolva csillogtak, a hajléktalanok által addig a fülkében tárolt kartondobozok ott virítottak a járdán. Hívtam a fővárosi köztereseket. Először megpróbáltak elhajtani, mondván, hogy a takarítás az FKF-re (Fővárosi Közterület Fenntartó) tartozik, de rutinróka lévén mondtam, hogy én a szemetelés tényét akarom bejelenteni, azaz nézzék vissza a felvételeket, rúgják seggbe a Telekomot, a Telekom rúgja seggbe a takarító céget, és tüntessék el ők a járdáról a szemetet. Mondták, rendben, kiküldik a járőrt, és szólnak a FKF-nek is. Szuper, probléma megoldva.

Amikor este 9 után hazaértem a szemét ott ázott az esőben a fülke mellett. A szagot nem részletezem. Megcsörgettem a köztereseket, ahol azt mondta az ügyeletes, hogy kint volt a járőr, de nem láttak szemetet. Leballagtam a kamerával, rögzítettem a helyzetet, és átküldtem nekik. Mondták, intézkednek.

Reggelre eltűnt a szemét. Tök jó, ezek szerint kint volt az FKF. Világbéke. Aztán feltűnt, hogy valaki úgy oldotta meg a problémát, hogy visszalapátolta a dobozokat a fülkébe.

Fogalmam sincs, ki volt az, de ha valamelyik önkormányzati takarító cég tette, akkor valószínűleg a Nagy Budapesti Szemétháború nyitányát láthattuk. Nem tudom meddig fog pattogni a szemét a telefonfülke és a járda (azaz a Telekom és a Főváros) között, de az a gyanúm, hogy sokáig.

Hozzáteszem, egyetlen dolog indokolja, hogy ezeket a fülkéket még nem bontották el, és ez az oldalukon lévő reklámfelület.

A Rákóczi út Astoria és a Blaha Lujza tér közötti szakaszán 11 telefonfülke és 1 nyilvános WC van.

BULINEGYED LAKÓSZEMMEL

A Bulinegyedben sokan érzik úgy, hogy ők hivatottak a lakosság véleményét képviselni – azután előbb-utóbb szembe jön a valóság. Kevesen tudják azonban, hogy készült egy átfogó kutatás Belső Erzsébetvárosról, és az ekkor felvett kérdőívből és interjúkból egyértelműen kirajzolódott, mi a belső-erzsébetvárosi lakók problémája. A megkérdezettek 69,2%-a szerint a legnagyobb gond az, hogy koszosak és büdösek az utcák, 54,8%-uk szerint a zaj, illetve 42,1% úgy látja, hogy túl lepusztult a környék.[1]

fortepan_66222.jpg(Forrás: Fortepan) 

„…hányás és húgyszag van a Rumbach Sebestyén utcán”

A Bulinegyed ellenzői leginkább azzal érvelnek, hogy a vendéglátóhelyek – lakossági megfogalmazásban: kocsmások – működése ellehetetleníti az itt élők mindennapjait. Ahogy a bevezetőben említett kutatási jelentésben fogalmazott az egyik riportalany:

„Ilyen környezetben élünk az V. kerület határán, hányás és húgyszag van a Rumbach Sebestyén utcán.[2]

„A kérdőívből kiderült, hogy a legnagyobb probléma, hogy nincsenek parkok, és az utcán is kevés a zöldfelület, ráadásul az utcák koszosak, és büdösek. E mellett túl nagy a zaj, nem lehet parkolni és a környék túlságosan lepusztult. (…)

Elsődleges, és minden interjúban megjelenő probléma a kutyapiszok, és az utcák koszossága volt. Emellett a levegőre, forgalomra, köztisztaságra, a hajléktalanságra, a parkolás megoldatlanságára, valamint a városnegyed átalakulására panaszkodtak a lakók” – írják a kutatási jelentés szerzői.[3]

Mindez azért is kínos, mert

“A kerületben sok külföldi megfordul,

amit itt látnak, meghatározza egész Budapest megítélését.”[4]

Tegyük hozzá, a hétvégenként a Bulinegyedbe látogató 150-200 000 ember többsége valószínűleg elégedett az itteni állapotokkal. Ma a Bulinegyed jelenti Budapest legfőbb turisztikai vonzerejét. A fenti vélemények azért érdekesek, mert Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn által készített kutatási jelentés 2005-ben íródott, azaz 8 évvel a 24 órai zárást feloldó, 2013-as önkormányzati rendelet megszületése előtt. A lakók panaszai viszont akár egy mai lakossági fórumon is elhangozhattak volna. „A környéken élőkkel, és a környékre látogató hajléktalanokkal, a szórakozó fiatalokkal sok baja van az itt élőknek”[5] – írják a kutatási jelentés szerzői.

„A legtöbb lakást kiadták.

Elég sok külföldi lakik itt. (…) Ezért van, hogy a lakókat nem érdekli, mi történik a házban”[6] – mondja az egyik interjúalany, aki mintha csak a sikertelen népszavazás okait magyarázná.

Persze voltak, akik kifejezetten jól érezték magukat a kerületben. “A környéket eleinte nem szerettem, de most már nagyon megszerettem. (…) Szórakozni is szoktam itt a közelben: itt a Szóda, a Szimpla-kert, a Szimpla, a Sark, régebben a Szóda-kert. (…) Belső-Erzsébetváros egy nagyon fiatalos hely, mozgalmas, nagyon rugalmasan változnak a dolgok, jönnek-mennek az emberek, ezért nagyon mobilis érzésem van itt mindig”[7] – mondja az egyik riportalany.

’Szimplakertre néző lakás’

„Találkoztam olyan lakáshirdetéssel a Wesselényi utca 16-ban, hogy hátranéző ablak, és fotó, ’Szimplakertre néző lakás’ és emiatt drágább. (…) Ezek miatt költöznek ide sokan. Nem konkrétan a Szimpla miatt, bár még olyat is tudok, de egyáltalán, ahhoz képest, amilyen négy éve volt ez a terület, meg amilyen most, hogy tele van helyekkel, nem csak szórakozóhelyek, hanem boltok, egy csomó ilyen mozgás van, és sokkal érdekesebb lett ez az egész.”[8]

„Tudom, hogy a Gozsdu megnyitása óriási előrelépés lesz eleve, egyre több ember fog idejárni a környékre. A galériának, színháznak, kávéháznak is a közönségét fogják jelenteni az ideköltözők mindenképp, mi ezzel hosszú távon számolunk is.”[9]

A kutatási jelentés szerzői 2005-ben úgy látták, hogy „Igény van arra, hogy növekedjen a vendéglátással, kultúrával kapcsolatos intézmények száma, mivel ezek nem konkurenciát jelentenének, hanem erősítenék egymást, hozzájárulnának akár egy kis-Broadway kialakulásához is.”[10]

fortepan2.jpg

(Forrás: Fortepan)

A legfurább, hogy míg a 2005-ös lakossági panaszok szinte megegyeznek a lakók által jelzett mai problémákkal, sokan akkor még a Bulinegyed megszületésében látták a megoldást. „Csillapított forgalommal, egységesen el lehetne adni turisztikai centrumként. A parkolást mélygarázzsal kéne megoldani”[11] – javasolta az egyik riportalany, és mint látjuk, ma, a Kazinczy utca forgalomcsillapítása pont ebbe az irányba visz.

Nincs új a nap alatt. Kérdés, örülünk-e annak, amit tegnap még akartunk.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

[1] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 56. o.

[2] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 22. o.

[3] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 7. o.

[4] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 52. o.

[5] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 59. o.

[6] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 65. o.

[7] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 6. o.

[8] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 115. o.

[9] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 115. o.

[10] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 114. o.

[11] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 23. o.

 

KÖTELEZŐ KÖR

Az Élhető Erzsébetvárosból kivált, ÚJ7 2019 FB csoport lakossági fórumot szervezett, amire meghívták a kerületben induló, országgyűlési képviselő jelölteket. Ők elsősorban a pártjuk választási programját ismertették, de azért szó esett a Bulinegyedről is.
moldovan-laszlo-_large_-798.jpg

(A kép forrása: http://www.erzsebetvaros.hu/onkormanyzat/kepviselo-testulet-12/kepviselo-testulet-tagjai-21/moldovan-laszlo-(lmp)-57)

Moldován László, az LMP jelöltje, beágyazott kerületi képviselő. Ő elsődlegesen a turizmusból fakadó bevételeket juttatná vissza a kerületnek. Ezzel egyidejűleg a kereskedelmi törvény által előírt, felügyeleti díjat is adószerűen szedetné be.

Legalább ennyire fontos, hogy visszaadná a társasházaknak a jogot, hogy maguk dönthessenek arról, milyen vállalkozások működhessenek a házban.

A harmadik – a Bulinegyedet érintő programpontja – hogy jelentősen korlátozná a gépkocsiforgalmat a kerületrészben. Támogatná a kerékpáros forgalmat, bevezetné a behajtási díjat, és autómentesített és forgalomcsökkentett utcákat szeretne. Persze nagy kérdés, hogy ezzel mennyire szerezte meg a helyi gépjármű tulajdonosok támogatását, akik maguknak szeretnék fenntartani a kerületi gépjárműforgalom- és parkolás jogát – bár minden más gépkocsit szívesen kizárnának kerületből.

soproni_tamas_fit_1200x10000.jpg

 (A kép forrása: https://hirtv.hu/video/194426)

Soproni Tamás, a Momentum jelöltje, a parkolással kezdte. A foghíjtelkek hasznosításán túl olyan megállapodást kötne az irodaházakkal, hogy a lakók este 6 után használhassák a parkolóikat. Persze kérdés, mi lenne reggel.

A Bulinegyedben nem tiltással oldaná meg a problémákat, hanem a lakókkal és a vállalkozókkal történő egyeztetést követően alakítaná ki a szabályozást.

Ugyanakkor a Bulinegyed egy részét áttelepítené a Csepel-sziget északi részére, ahová a reptérről olcsó buszjáratokkal szállítaná a brit bulituristákat. Annak módját, hogy miként különítené el őket a többi turistától, illetve, hogy mi legyen azokkal a bulituristákkal, akik esetleg megnéznék a Bulinegyedet, nem részletezte.

Feloldaná a szórakozóhelyeken a dohányzás teljes tilalmát. Elképzelése szerint a szórakozóhelyeken dohányzó termeket kéne kialakítani, de nem tudtuk meg, hogyan oldaná meg technikailag a többi helyiség füstmentesítését, illetve a dohányzó helyiségek füstjének elvezetését.

olah.jpeg(A kép forrása: http://nepszava.hu/cikk/1012765-az-embereknek-eleguk-van) 

Dr. Oláh Lajos, a DK képviselő jelöltje, a felügyeleti díj beszedése mellett, új különadókat vetne ki a vállalkozókra.

Emellett úgy gondolja, hogy a társasházak felújítását kormányzati segítséggel kéne megoldani.

Elmondta, hogy a választókörzet jelenlegi parlamenti képviselőjeként többször kezdeményezte a társasházi törvény módosítását, azaz Moldován Lászlóhoz hasonlóan azt szeretné elérni, hogy a társasházak – a korábbi gyakorlathoz visszatérve – maguk dönthessék el, hogy milyen vállalkozások működhessenek a területükön, illetve, hogy Soproni Tamás programjával egyező módon szeretné feloldani a Bulinegyedben a vendéglátóhelyek füstmentesítését.

Végezetül odaszúrt a közönségnek, mondván, hogy ha még több ellenzéki képviselő ülne az önkormányzati képviselő-testületben, akkor októberben más döntést hozott volna a 24 órai zárásról a testület.

A fórumon részt vett még Dr. Bokros Lajos (MOMA) és Döme Zsuzsanna (MKKP). Bokros Lajos úgy gondolja, hogy az országgyűlésnek törvényi szinten kell a működés kereteit megteremteni, míg a Bulinegyed helyi ügy, Döme Zsuzsanna pedig nem okozott csalódást az MKKP rajongótáborának.   

Azok a képviselők, akik kicsit mélyebben foglakoztak a Bulinegyeddel, láthatóan keverik a parlamenti (pl. társasházi törvény, dohányzás szabályozása), fővárosi (pl. behajtási díj, Bulinegyed áttelepítése) és kerületi (pl. parkolás, forgalomcsökkentés, autómentesítés, helyi adók kivetése) hatásköröket. Az végképp érthetetlen, hogy miért tartja bárki jó ötletnek, hogy a bizonyíthatóan rossz, a kerületi lakosok minimális része által támogatott, 24 órai zárással kampányoljon.

Itt tartunk.