A Covid látványosan letérdeltette a budapesti turisztika-ipart. Bár sokan reménykedtek a július-augusztusi feltámadásban, ez nem jött be. Gyakorlatilag visszazuhantunk 2008-ba, azzal a különbséggel, hogy most jóval több eszkimó igyekszik becserkészni a hazai fókákat, de a fapadosokkal ideözönlő, több millió bulituristának csak integethetünk. Ma már ki lehet mondani: a Bulinegyednek vége.

A turisták eltűntek a bulizók maradtak

Nem arról van szó, hogy kong a belváros – nem kell félteni a magyar közönséget, tudnak üvölteni ők is rendesen –, hányást, húgyot is gond nélkül tud kerülgetni, aki nosztalgiázni akar, azonban a Budapest turisztikai védjegyévé vált klasszikus Bulinegyednek annyi. Aki nyár elején végig sétált az éledező kocsmákat összekötő, üres utcákon, láthatta, hogy a Bulinegyed valódi vonzerejét az ide áradó, hatalmas embertömeg jelentette. Ha nincsenek turisták, Bulinegyed sincsen. A járvány leradírozta Budapestet a világ turistatérképéről.

A Covid után

Persze nagy kérdés, hogy miért éppen most kell plusz terheket róni az amúgy is nehéz helyzetbe került vendéglátósokra. A válasz az, hogy az éjféltől életbe lépő önkormányzati rendelet számos pontja a már eddig is érvényben lévő jogszabályokat ismétli meg. Nem az a kérdés, hogy miért kell bizonyos feltételeknek megfelelnie a vállalkozásoknak, hanem az, hogy mostanáig miért nem tartották be ezeket az előírásokat.

A Bulinegyed köszöni, működik

Azért megvan a bája annak, amikor az önkormányzati egyeztetésen feláll egy vendéglátós és bejelenti, hogy bár az önkormányzattól kapott nyitási engedély előírta, hogy hangerősség szabályozót szereltessen be, ő ezt nem tette meg és négy éve így működik, majd megpróbálja kiharcolni, hogy továbbra se kelljen beszereltetnie az eszközt. Ugyanez köszön vissza, amikor a vendéglátósok közt kitör az össznépi felháborodás, ha megbírságolják egy, a nyitvatartási idő után rendszeresen nyitva tartó terasz üzemeltetőjét. Fel se merül, hogy az érvényes jogszabályokat betartva kellene működni.

A Lime-típusú üzleti modell

A Bulinegyedben működő vállalkozások jelentős része ugyanazt az üzleti modellt követi, mint a Lime: a környezetére terheli a működési költségeinek egy részét.

Lime akadálypálya a Rákóczi úton

A Lime azzal, hogy közterületen tárolja az elektromos rollereket, a vendéglátóhelyek, szálláshelyek azzal, hogy nem takaríttatják a vonzáskörzetüket, nem alkalmaznak vibe-managert vagy portást, aki lecsendesítené a zajongókat, a lakóközösségre terhelik a szemétszállítási díjat, megengedik a vendégeiknek, hogy kivigyék az italukat, ingyenes söntéspultot csinálva az utcákból, ami viszont mágnesként vonzza a hajléktalanokat, ennek minden következményével.

A jólelkű bulizók által széthagyott ingyen pia mágnesként vonzza a hajléktalanokat 

Hogyan tovább?

A nagyváros része az éjszakai élet, csak az a kérdés, hogy ez miért jelenti azt, hogy annyi ember gyűlik össze a belvárosi szűk utcákon, amire nappal már területfoglalási engedélyt kell kérni, és az is, hogy bulizás címén miért üvölt valaki úgy, ahogy nappal sose tenné, mert szégyellné magát.

Ráadásul minden vendéglátós és szállásadó tudta, hogy lakókörnyezetbe jön vállalkozni, amit akár figyelembe is vehetett volna. Ha jól tudom, senkinek se szorítottak fegyvert a fejéhez, hogy itt nyisson üzletet – szóval nehezen tartható álláspont, hogy költözzön el, akinek nem tetszik a Bulinegyed. Mondjuk, ez egyre ritkábban hangzik el: a turisták elmaradása alaposan megtépázta a vállalkozók lobbierejét.

Alkalmi teraszként használt bezárt hely

Emellett a Bulinegyed bedőlése felszínre dobott egy újabb problémát: a bezárt helyek kiülőként, hajléktalan telephelyként működnek. Berlinben ezt úgy oldották meg, hogy a bezárt üzlethelyiségekre időarányosan növekvő adót vetnek ki, ami lejjebb szorítja a bérleti díjakat és segít elevenné tenni a város szövetét.

A valódi probléma

Ugyanakkor az elmúlt pár évben radikálisan megváltozott a tulajdonviszonyok aránya a Bulinegyedben: a társasházi ingatlanok közel 50%-a vállalkozásként működik. További gond, hogy az üzlethelyiségek, szálláshelyek tulajdonosai nem laknak itt, azaz őket nem érintik a vállalkozásuk működésének hátrányai. Ők kizárólag az előnyeit élvezik.

Amíg nem oldjuk meg azt, hogy a vállalkozások működése ne zavarja az itt lakók életét, ez a feszültség – új és új formát öltve – folyamatosan fel fog bukkanni. 

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét felbukkant a feledés homályából a 24 órai zárás tavalyi népszavazáson elbukott ötlete. Minden ellenzéki erő – és van belőlük három – azzal kampányol, hogy ha győz, ledobja a Bulinegyedre az atombombát.

Tényleg ki fogják nyírni a Bulinegyedet? 

(A kép forrása: https://www.thesun.co.uk/news/6433484/world-war-3-start-june-david-meade-christian-numerologist-warning-prepare/ )

Mi ezzel a gond?

Bármilyen jó ötletnek tűnik helyben a Bulinegyed beszántásával kampányolni, megvan a veszélye annak, hogy az Összefogást és azon belül a Momentumot, vagy Puzsért támogató fiatalok még a kampányidőszak alatt rádöbbennek, hogy kedvenceik győzelme esetén visszahúzhatnak a ’60-es évekbeli házibulik retrovilágába.

Annak is megvan a maga bája, hogy a 7. kerületi képviselő-testületben többségben van az ellenzék, azaz legalább 2 és fél évük lett volna rá, hogy rendezzék a problémát, vagy olyan megoldási javaslatokat dolgozzanak ki, amelyek véget vetnek a mostani, általuk káoszként minősített helyzetnek.

De 2 és fél év alatt semmit sem csináltak. Ehelyett most előkapták a 24 órai zárás tavalyi népszavazáson odakozmált ötletét, amiből egyértelműen látszik, hogy nem megoldandó kérdésnek, hanem kampánytémának tartják a Bulinegyed viszonyainak kérdését, és az a választások után ismét megy a süllyesztőbe.

 Házibuli a '60-as években. Megvolt a hangulata, de tényleg ezt akarjuk?

(A kép forrása: https://www.tenyleg.com/)

Bulinegyed másként nézve

Valószínű, hogy a kerületvezetés maga sem mérte fel mi fog történni, amikor engedélyezte a vendéglátóhelyek éjfél utáni nyitva tartását a ma Bulinegyednek nevezett kerületrészben, de azért az nagyon szűk olvasata a helyzetnek, hogy néhány lelkiismeretlen vállalkozó betegre keresi magát, miközben pokollá teszi az itt lakók életét.

Az önkormányzati döntés lehetőséget adott rá, hogy megtapasztaljuk, mire képes a piacgazdaság, ha módja van kitölteni egy friss piaci rést. A korábban romos, lerobbant kerületrész dinamikus fejlődésnek indult, és a város egyik legfelkapottabb helyévé vált. Ma a Bulinegyedről ismeri Budapestet a világ, és ez az itt működő vállalkozásoknak köszönhető.

Ugyanakkor a Bulinegyed már rég több a letérdelt házakban működő, egymás szájába érő kocsmák tömegénél. Látványosan kiépült a turistaforgalomra épülő nappali gazdaság, tömegével nyílnak a kávézók, reggeliző helyek, megjelentek az igényes szállodák, éttermek,  dizájner boltok és galériák. Egyre több hely fejleszti a környezetét, beleértve az ezerszer elátkozott airbnb-ket. Aki olyan házban él, amit airbnb-s cégek kezelnek, tudja miről beszélek.

Budapest egyik legjobb teaháza a Bulinegyedben

(A kép forrása:Flying Bird Teaház)

Az is tévhit, hogy ha valaki kocsmát nyit a Bulinegyedben, automatikusan milliárdossá válik. A Bulinegyed története a csődbe ment vállalkozások története is. A Bulinegyed folyamatosan változik: ikonikus helyek tűnnek el, felfedezésre váró, új helyek nyílnak, és ez az állandó dinamika szintén a kerületrész vonzerejéhez tartozik. Tegyük hozzá: a Bulinegyedet létrehozó tőkét az itt működő vállalkozások tulajdonosai fektették be. Ő kísérletezték ki a működő megoldásokat, ők kockáztattak és ők mentek csődbe, mire kialakult az életképesnek bizonyuló helyek szimbiózisa. Csak képzeljük el, mennyi közpénzt emésztene fel egy hasonlóan sikeres iparág megteremtése, ha mindezt nem a piac hozza létre.

A Bulinegyed legnagyobb értéke ugyanis nem az, hogy mennyi munkahelyet teremt vagy hány milliárdos állami bevételt biztosít évente, hanem az, hogy a semmiből megszületett egy olyan termék, amit az egész világon ismernek, és ami – tetszik nem tetszik – Budapest védjegyévé vált.

Ikonikus kapu a Kazinczy utcában

(A kép forrása: https://www.facebook.com/kazinczyutca/)

Persze vissza lehet süppedni a gulyás(kommunista), cigányzenés, délibábos hortobágyos korszakba, de jelzem, hogy az a turisztikai modell egyszer már megbukott.

Nem arról van szó, hogy nem lenne itt az ideje, hogy megszüntessék a Bulinegyed működéséből fakadó problémákat, de azért ha a helyzet olyan kaotikus lenne, ahogy azt az ellenzék állítja, akkor az itt élő, közel 10 000 emberből nem csupán 1953-an szavaztak volna a 24 órai zárás ötletére.

Lehet azon sóhajtozni, hogy mi lett volna, ha a kerület sorsa nem így alakul, bár megjegyzem, hogy a Corvin-negyed típusú rendezéssel se lenne beljebb a jelenlegi lakosság nagy része. Jó lenne, ha az önjelölt purifikátorok a kerület „kiseprűzése és megtisztítása” helyett olyan konszenzusos megoldásokban gondolkoznának, amelyek békét teremtenek a lakók és az itt működő vállalkozások között. Persze ehhez ismerni kéne a valós helyzetet, és meghallgatni azokat, akik szívós, lassú, kitartó munkával elkezdték felszámolni a gondokat, ahelyett, hogy a Bulinegyedről szóló tudósításokon felbuzdulva nekiállnának feltalálni a csőben a lyukat.

Ha nem így tesznek, a választások után – amikor ismét szembejönnek az 50 000 fős kerület napi működésének kérdései – a Bulinegyedtől szenvedő, 1953 ember problémáinak megoldása ismét a távoli jövő ködébe fog veszni.

A Bulinegyed ismét kiverekedte magát az újságok címlapjára. Először a kerület korábbi – amúgy jogerősen elítélt – MSZP-s polgármestere, Hunvald György jelentette be, hogy kilép a pártjából, és független polgármester-jelöltként indul. Nem sokkal később, Moldován László, az LMP lemondott budapesti elnöke borította a bilit: ő szintén független polgármester-jelöltként indul helyi civilek és a Puzsér-féle Sétáló Budapest támogatásával.

  (A kép forrása: https://www.liberty-leading-people.org/)

Mi lesz veled, összefogás?

A dolog pikantériája, hogy a magát demokratikus ellenzéki erőként meghatározó politikai formáció már hónapok óta kampányol a DK-s Niedermüller Péter mellett. A korábbi EP képviselő „az 5 ellenzéki párt” – a DK, a Momentum, az MSZP, a PM és az LMP – tagjaiból verbuválódott csapattal indul neki az őszi választásoknak. Ezt az egységet bontotta meg Hunvald, majd pár nappal később Moldován is.

(A kép forrása: https://66.media.tumblr.com/)

Mi a baj Niedermüllerrel?

Elsődlegesen az, hogy az ellenzéki egyeztető tárgyalások közepén, a tavalyi országgyűlési választásokon kapott ruha után összeborulást hirdető baloldal hirtelen hátba szúrta a Jobbikot és az LMP-t, és egy fehér asztal mellett megkötött alku keretében ide ejtőernyőztette polgármester-jelöltnek a DK emberét, aki

1. nem ismeri a kerületet,

2. tavaly rendesen elpáholták a 2. kerületben az országgyűlési választásokon,

3. úgy lett helyi polgármester-jelölt, hogy nem mérettette meg magát a kerületben beágyazott potenciális ellenfeleivel szemben,

4. de cserébe nincs semmilyen városvezetési gyakorlata.

(A kép forrása: https://www.gifmania.hu/Animalt-Gif-Sport/Animalt-gifek-Skydiving/)

                              Jó, de mennyiben érinti mindez a Bulinegyedet?

Niedermüller, bár azt állítja, hogy „nem a „bulinegyed” felszámolása, megszüntetése a cél”, elkötelezte magát a Bulinegyed beszántásával egyenlő, 24 órai zárás és az airbnb-k – közelebbről nem részletezett – szabályozása mellett. Hab a tortán, hogy emellett arról ábrándozik, hogy az általa kivégezni kívánt Bulinegyed bevételének 50%-át majd visszaszerzi a kormánytól. Sajnos attól tartok, hogy a DK eddigi ilyen irányú próbálkozásainak sikere nem sok reménnyel kecsegtet (legutóbb 113:55 arányban bukott el az ezt célzó javaslatuk a parlamentben.)

Zavar támadt az erőben

És most jön a java. Mint azt Hont András észrevette, az eddig a Bulinegyed mellett kampányoló Momentum is zászlajára tűzte a 24 órai zárást, azaz szép csendben átvették szövetségesük, Niedermüller Péter programját.

Ugyanakkor míg Puzsér főpolgármester-jelöltként teljes mellszélességgel kiáll a Bulinegyed mellett, addig a Sétáló Budapest 2019 azt a Moldován támogatja 7. kerületi polgármester-jelöltként, aki a Bulinegyed beszántásával kampányol. És fordítva: Moldován azt a Puzsért nyomja ezerrel, aki a Bulinegyeddel kapcsolatos pálfordulás miatt ekézi a Momentum helyi jelöltjét.

Hogy a korábban a 24 órai zárás ötletével próbálkozó Hunvald mivel áll elő, azt találgatni se merem.

Mindenesetre bornírt húzásnak tűnik, hogy az ellenzék a kampány nyitó lépéseként átlökte az itteni vállalkozásokat és az itt dolgozókat a Fidesz szavazótáborába.

                                        (A kép forrása: https://giphy.com/)

Miért lett a 24 órai zárás az ellenzék fixációja?

2017-ben tetőztek az overtourismból fakadó problémák a kerületben. Ekkor született az Élhető Erzsébetváros nevű FB-csoport, amelyik a lakosság jogos indulatait meglovagolva, magát a lakosság egyedüli képviselőjeként beállítva bejelentkezett a kerület vezetésére.

Az Élhető Erzsébetváros komoly sajtótámogatást kapott, de mivel a problémák megoldása helyett a helyzet folyamatos élezésére koncentrált, még a Bulinegyedben élők körében is rohamosan csökkent a népszerűsége, amit egyértelműen megmutatott a 24 órai zárásról tartott helyi népszavazás kudarca.

A kerületben egymás ellen induló ellenzéki csoportok most rástartoltak arra az 1953 főnyi, Bulinegyedben lakó választópolgárra, aki a 24 órai zárás mellett szavazott.

                                                    (A kép forrása: https://i.pinimg.com/)

További gondok

Csakhogy a Bulinegyed nem politikai probléma, és ezért a Bulinegyed működéséből fakadó gondok nem oldhatók meg tisztán politikai eszközökkel.

Jelzi az ellenzék fogalmatlanságát, hogy a polgármester-jelöltek láthatóan nem számolnak azzal, hogy mi van akkor, ha

1. nem lesz többségük a képviselő-testületben,

2. bármennyire is demokratának tartják magukat, nem érzékelik, hogy nem áll majd módjukban kézi vezérléssel irányítani a jogalkalmazók, azaz a hivatal munkáját,

3. sok esetben olyan törvénymódosításokról ábrándoznak, amelyek egyértelműen nem a polgármester, hanem a parlament hatáskörébe tartoznak.

Sajnos azt képzelik, ha új seriffként belovagolnak a kerületbe, minden megoldódik, és láthatóan nincsenek tisztában a polgármester feladatkörével és lehetőségeivel.

                                                      (A kép forrása: https://giphy.com)

Lakószemmel

A helyzet az, hogy az erzsébetvárosiak 80%-át nem érinti a Bulinegyed. Az viszont sokakban felmerül, hogy akarnak-e 5 évre második Esztergomot a kerületből.

Aki már volt olyan testületi ülésen, ahol nem politikai kérdésről kellett dönteni, és végighallgatta az ellenzéki képviselők egymást követő felszólalásait „rohadjonmegafidesz” témakörben, ami kétségkívül a legjobb kezdet ahhoz, hogy bármiféle közösen kiérlelt megoldás szülessen, annak pontos fogalmai vannak az ellenzék kompromisszumkészségéről. Azt csak halkan teszem hozzá, hogy bár a kerületi ellenzék mindenért a Fideszt okolja, ebben a ciklusban ellenzéki többség volt a kerületi képviselő-testületben.

(A kép forrása:24.hu)

A Bulinegyed egy olyan termék, ami fellőtte Budapestet a világ turistatérképére. Ugyanakkor látni kell, hogy a Bulinegyed sokat változott előnyére. Gyakorlatilag megszűntek a pub-crowlok, jóval kevesebb a legénybúcsús csapat, az önkormányzat rendszeresen takaríttat és határozottan megerősödött a nappali gazdaság. Nyilvánvalóan vannak gondok, de ezek más jellegű problémák, mint amik 3 éve voltak, ezért a programpontokká előléptetett, 3 évvel ezelőtti ötletelések nem fogják megoldani őket. Az itt élőknek nem látványos politikai csatározásokra, hanem a lakók, a vállalkozások és az önkormányzat számára is elfogadható, jól működő megoldásokra van szüksége. Bárki nyeri meg a kerületet, annak a többi hatósággal, a városvezetéssel és a jelenlegi kormánytöbbséggel együtt kell dolgoznia a problémák megoldásán.

A Bulinegyed működése fokozott zaj- és szemétterheléssel jár. Az utóbbi probléma láthatóbb, úgyhogy érhető, hogy az önkormányzat elsődlegesen erre fókuszált. A kerület tavaly 130 466 000 Ft-ot költött takarítógépek és haszongépjárművek beszerzésére, és 449 866 000 Ft-ot az utcák és terek takarítására.

Az önkormányzati takarítók naponta seprik és kétnaponta magas nyomású vízsugárral lemossák az utcát. A kiemelt helyeket, mint pl. a Kazinczy utca, naponta mossák, ami jól hangzik, sőt, kocsiból nézve nem is fest rosszul a kerület.

Ha gyalog jár az ember, kicsit más a kép. Ezzel a derék kis kupaccal – amivel valószínűleg valamelyik buliturista kedveskedett a Fővárosnak – péntek reggel találkoztam először a Kazinczy utcában. Nem örültem, de gondoltam, mindjárt jön a Vihar Kommandó (a népnyelv így becézi az önkormányzati takarítókat), és ennyi a történet. Tévedtem.

(A felvétel a nyugalom megzavarására alkalmas képeket tartalmaz!)

A halmocska másnap is ott mosolygott, ami alapvetően megrendítette az önkormányzati takarítás hatékonyságába vetett bizalmamat. A harmadik napon ismét dokumentáltam a helyzetet, mert kíváncsi voltam, mikor tűnnek el a maradványok.

Persze nem vagyunk egyformák. A legyek például kifejezetten kedvelték, és 500 milliárd légy ugye nem tévedhet. Ahogy melegedett az idő, egyre határozottabb szagot árasztott, de ez láthatóan még azt a ruhaboltot sem zavarta, ami előtt a kupac dekkolt.

Nem hinném, hogy a Főváros egyik kiemelt turistacélpontjában napokig kéne emberi ürüléknek üdülnie a járdán, főleg úgy, hogy ezt a részt az önkormányzat naponta lemosatja. Tegyük hozzá, nem valószínű, hogy a Vihar Kommandó valamiért pikkelne a Kazinczy utca lakóira. Az egyre fogyatkozó, de azért kitartó emberi végtermék sorsa egyértelműen jelzi, mennyit ér, hogy az önkormányzati takarítóbrigád naponta végigviharzik a kerületen.

(A felvétel a nyugalom megzavarására alkalmas képeket tartalmaz!)

Bár a lakók, sőt az ellenzéki képviselők egy része is egyetért azzal, hogy a közterületek takarítása önkormányzati feladat, ez abból fakad, hogy nem ismerik a vonatkozó jogszabályt, ami a társasházakra, illetve az azokban működő üzletekre terheli a járdák tisztán tartását.

Amikor az önkormányzat közel félmilliárdot költ a közterület takarítására, valójában az itt lakóktól veszi el ezt a pénzt, amit részben másra – például a házak felújítására – is lehetne fordítani.

Persze ez a kupac előbb-utóbb el fog tűnni, a probléma azonban marad. Az önkormányzati takarítás bevezetése tűzoltásnak jó volt, hiszen jelentősen csökkentette a gondokat. De át kéne gondolni a kerület takarításának rendszerét, és olyan megoldásokat kidolgozni, ami hatékonyabban biztosítja a kerület tisztán tartását.

A kamudílerek állandó gondot jelentenek a Bulinegyedben. Nem azért, mert az ördögtől való, ha az itt bulizók némelyike elszív egy-egy spanglit, hanem mert a turistáknak az utcákon drogot kínáló, több fős csoportok a legszemetebb módszerekkel próbálják lehúzni áldozataikat, ahogy az az RTL Klub videójából is kiderül:

Ez pedig már nem drogkérdés, hanem közbiztonsági probléma. Az a turista, akit körbevett a falka, és a kialkudott összegen túl ijedtében még hagyta újabb 20 000 Ft-tal lehúzni magát, aligha gondol majd szeretettel Budapestre. Rossz szájízét feltehetőleg fokozza, hogy fű helyett majorannát sóztak rá.

Tegyük hozzá, ebben a szakmában sok az üresjárat, és a fijjúg a maguk sajátos módján igyekeznek szórakoztatni magukat. Ez leginkább abból áll, hogy minden arra járó srácnak beszólnak, és természetesen a nők se ússzák meg egy-két szaftosabb megjegyzés vagy ajánlat nélkül – ami vélhetőleg nem növeli a budapesti éjszaka vonzerejét. A Bulinegyed húzóerejét jelentő, évi több milliárd adót befizető vendéglátó-helyek számára határozottan rossz, hogy a kamudílerek megszállták az utcákat, hiszen ezek a figurák lerombolják azt, amit a vendéglátósok másfél évtizedes munkával felépítettek.

Jogos kérdés, hogy – mivel Európa legkeményebb drogellenes törvénye a magyar – a rendőrség miért nem tudja elpucolni az utcáktól a kamudílereket. Az a helyzet, hogy pont az érvényben lévő jogszabály miatt. A törvény ugyanis nem csak a kábítószer-terjesztést szankcionálja keményen, hanem a fogyasztást is, sőt már az is büntetendő, ha valaki kábítószert akar venni. Innentől persze senki se fog rendőrhöz szaladni azzal, hogy füvet/kokaint akartam venni, de majorannát/sütőport kaptam helyette. Jelenleg a jogszabály a törvény betartatásának legfőbb akadálya.

Akárki is találta ki a kamudrog bizniszt, zseniálisan rakta össze, hiszen:

1. Nem büntetendő, ha valaki majorannát vagy sütőport tart magánál, még akkor se, ha mindenki tudja, hogy azért van nála, mert drogként árusítja. Ahhoz, hogy valakit ezért bevarrjanak az kell, hogy fedett nyomozónak próbálja eladni kábítószerként a cuccot. Tegyük hozzá, nincs annyi fedett nyomozó a rendőrségen, mint ahány kamudíler grasszál az utcán.

2. Ugyanígy nem büntetendő, ha valaki nap mint nap hajnali 4-ig ácsorog az utcán.

3. Noha a csapatból valamelyik  fijjúnál mindig van kóstoló, ez sosem éri el a kereskedelmi mennyiséget, hiszen azért már nem csak kötelező elterelés jár. Ráadásul, mivel csapatban nyomulnak, ha rendőri intézkedésre kerül sor, a sötétben nagyon könnyen a járdára pottyan a cucc, és onnantól már nincs gazdája.

A megoldást az utcai térfigyelő rendszer jelenthetné, hiszen kamerák kihelyezésével a szomszédos Józsefvárosban is pillanatok alatt megszűnt az utcai prostitúció – holott azt még a Kádár-korszakban sem sikerült felszámolni. Persze nagy kérdés, hogy míg a Fake Drug Zone feliratokat felfújó srácokat kb. 15 perc alatt lekapcsolták, és azóta is eljárás folyik ellenük, ugyanaz a térfigyelő rendszer miért nem érzékeli a kamudílereket? Ugyanis a fijjúg nem adnak se számlát, se nyugtát, és nagy valószínűséggel közterületi árusítási engedélyük sincs. Innentől viszont a közterület-felügyelet köteles intézkedni – függetlenül attól, hogy mit árusítanak.

(Bencét és Danit igazoltatják a rendőrök, amikor felfújták a járdára a Fake Drug Zone feliratokat. A kép forrása: Kazinczy utca/Kazinczy Street FB-oldal)

A másik megoldás az lehetne, ha amerikai mintára itt is büntethetővé tennék a kábítószernek látszó termének árusítását, ugyanis ebben az esetben a rendőrség is léphetne.

A május 30-án esedékes, a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági fórum előtt mintegy 2 héttel bejelentették, hogy mostantól plusz 50 főnyi készenléti rendőrt vezényelnek a Bulinegyedbe.

Kérdés, hogy mire lesz ez elég.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

Amikor reflektorfénybe kerül a Bulinegyed, felnagyítva látjuk a problémákat, amitől persze elszabadulnak az indulatok. Szó nincs arról, hogy gondoktól mentes lenne itt az élet, de abban is van valami hamisítatlan kelet-európai báj, hogy mindenki tökéletes megoldást akar, és persze már tegnapra. Eközben hajlamosak vagyunk átsiklani az olyan projekteken, amelyekben benne van a megoldás lehetősége.  

A Dohány utcai Hungária Fürdő egy ideje már szállodaként üzemel. Az egyébként kívül-belül parádésan felújított szálloda remekül demonstrálja, hogy nézne ki a Bulinegyed, ha végre lenne pénz arra, hogy rendbe rakjuk a házakat.

(A kép forrása: https://continentalhotelbudapest.com/hu/galeria)

De a cég ezen túl is odafigyel a környezetére. Ahogy a videóból is látszik, naponta takarítják a közterületet, ami alatt nem csak az értendő, hogy összesöprik a szemetet, hanem le is mossák az épület körüli járdaszakaszt. Az önkormányzat ugyan takarít, de ez azt jelenti, hogy az egyik nap az utca páros, a másik nap a páratlan számozású járdaszakaszát mossák – csakhogy a bulituristák nem teszik meg azt a szívességet, hogy az önkormányzat takarítási rendjéhez igazodva hányják végig az utcát.

A makulátlan utcafront nyilvánvalóan alap egy négycsillagos szálloda esetében, de a takarítás előnyeit nem csak a Continental vendégei, hanem az itt lakók is élvezik.

(A kép forrása: https://continentalhotelbudapest.com/hu/galeria) 

Felelős vállalkozó kontra gyarmatosító mentalitású vállalkozó

Ez a szemlélet éles ellentétben áll a gyarmatosító mentalitású vállalkozókéval, akik arra hajtanak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb pénzt szivattyúzzák ki a Bulinegyedből. A „gyarmatosítók” hozzáállása ugyanaz, mint a legalja bulituristáké, akik azért jönnek Budapestre, mert úgy hallották, hogy itt bármit megtehetnek.

Nem kérdés, hogy a 24 óra utáni nyitva tartás lehetősége hatalmas előny minden vendéglátós számára. A Bulinegyedbe látogató turisták száma évről-évre nő, és aki ügyesen lovagolja meg a felfutó trendet, rendesen kereshet.

A választóvonal azok közt van, akik a környezetükkel nem törődve, „tart ameddig tart alapon”, a lehető legkisebb befektetéssel akarnak minél nagyobbat szakítani, és azok közt, akik hosszú távban gondolkoznak. Az utóbbiak könnyen felismerhetők: ők azok, akik igyekeznek jó viszonyt kialakítani az itt lakókkal, és fejleszteni a környezetüket.

(A kép forrása: https://continentalhotelbudapest.com/hu/galeria)

A felelős vállalkozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a minimumra csökkentsék a konfliktusokat a lakókkal, biztonsági személyzetet alkalmaznak, igyekeznek megoldani a hangszigetelést, rendszeresen szerveznek olyan közösségi programokat, amelyekbe igyekeznek bevonni az itt lakókat, és takaríttatják a vonzáskörzetüket.

Ha érdekel, hogyan lehet csökkenteni a Bulinegyed működéséből fakadó problémákat, írj nekünk a bulinegyedszele@gmail.com–ra.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

Valahányszor szóba kerül a Bulinegyed problémája, a kommentelők döntő többsége megmondja a tutit: oldja meg az önkormányzat, a rendészet, a polgármester, a rendőrkapitány, a főpolgármester, a képviselők, az országgyűlés vagy a kocsmárosok. A valóság azonban kicsit összetettebb.

A legnehezebb kikukázni, hogy melyik problémával kihez forduljon az ember, ugyanis a Bulinegyed nem egységes terület. Egy része a kerületi önkormányzat, más része a Főváros kezelésébe tartozik – de még ezen belül is vannak mikrokörzetek. Az utcákon elhelyezett műtárgyak állapotáért ugyanis a közterületet bérlő cégek felelnek.

A telefonfülkék pl. a Telekom tulajdonában vannak, és a cég köteles takaríttatni azokat. Az utcai fülkék állandó gondot jelentenek, hiszen a turisták és hajléktalanok előszeretettel használják vécének, illetve raktárnak. Nem segít a helyzeten, hogy az ország összes telefonfülkéjének takarítását Debrecenből intézik. Ahhoz, hogy a fülkék normálisak legyenek, fel kellett venni a kapcsolatot a Telekommal. A fülkék rendszeres takarítása megoldható volt, azonban visszatérő gondot jelentett, hogy a fülkéket takarító alvállalkozók a járdára hajították a fülkékben felgyülemlett szemetet – és ott is hagyták. A megoldás végül az lett, hogy levágták az ajtókat a fülkékről, amitől az kevésbé vonzó lett, és ha mi észleljük, hogy valaki becuccolt a fülkébe, felhívjuk a Telekomot Debrecenben, ők pedig küldenek autót és elszállítják a szemetet. De ehhez kell a lakók közreműködése.

A Lapker Zrt használaton kívül lévő pavilonjába ugyan nem lehet bepakolni, de a rászerelt esőfogó miatt mágnesként vonzotta a hajléktalanokat. Mivel a cég leginkább hárított, és a Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága tavaly benyújtott kérésünk ellenére 2020. december 31-ig meghosszabbította a pavilon közterület-használati engedélyét, a Fővároshoz fordultunk, hogy szorítsa rá a Lapker Zrt.-t, hogy tartsa rendben a pavilont. Nem volt könnyű menet, de sikerült.

Az ilyen szintű problémamegoldás a lakosság aktív részvétele nélkül nem megy. Naivitás azt várni, hogy egy bérgyilkos mentalitású – elvégzem a melót, és léptem – takarító cég azon törje a fejét, hogy hogyan küszöbölhetné ki a különböző problémaforrásokat.

Ugyanezért vakvágány a kocsmárosokat gyaktatni azzal, hogy szervezzék meg a takarítást. Nem fogják, és ne is akarják, mert nem az ő profiljuk. A vendéglátós és a szállásadó alapvetően vendégben és nem lakókörnyezetben gondolkozik. Abban nagyon jó, hogy kitalálja, mitől érzi magát jobban a vendég, és miért hajlandó még többet fizetni.

Azt viszont ne várjuk tőlük, hogy azon agyaljanak, mitől fogják a lehető legjobban érezni magukat a lakók. Nem fogják kitalálni a gondolatainkat. Nekünk kell tudni, hogy pontosan mit akarunk – és a vállalkozóktól legfeljebb azt lehet várni, hogy állják a Bulinegyed működéséből fakadó problémák megoldásának költségeit.

Ha érdekel a projekt, írj nekünk a bulinegyedszele@gmail.com–ra.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

A Bulinegyedre két módon reagálnak az itt lakók. Egy részük FB-posztokkal, tüntetésekkel, tiltakozó akciókkal próbálja kikényszeríteni, hogy valaki oldja meg helyettük a problémát, ami alatt azt értik, hogy a döntéshozók és a hatóságok szigorú rendeletekkel döntsék be a Bulinegyedet. Mások inkább a vállalkozók, a hatóságok és a lakosság összefogásával igyekeznek felszámolni a gondokat. Ez utóbbi nem gyors, nem mindig zökkenőmentes, viszont működik.

Az AZÉRT Egyesület Kazinczy utcai projektje a Dohány utca 7. – Síp utca 2. – Rákóczi út 10. körüli járdatakarítás tapasztalatain alapul.

Az önkormányzat ugyan magára vállalta a közterület takarítást a Bulinegyedben, de nincs se elég pénze, se elég gépe, se elég embere, hogy reggel 7 órára minden utcát lemossanak. Ezért annak, aki reggel megy munkába, orvoshoz, kutyát sétáltatni, bevásárolni, esetleg bölcsődébe, iskolába viszi a gyerekét, ugyanúgy kerülgetnie kell a hányást, hugyot, szemetet, mintha az önkormányzat nem takarítana.

A Kazinczy utcában péntek–szombat–vasárnap reggel magasnyomású takarítógéppel lemossuk a Mikve–Kazinczy 13. és a Krimó–Kisparázs közé eső szakaszt: a járdát mind a két oldalon, és az úttestet is. Az áramot és a vizet a Szimpla biztosítja. Mivel a Kazinczy kimondatlanul sétáló utca, de azért van benne gépkocsiforgalom, némi kihívást jelent, hogy a túloldalon is lemossuk a járdát, illetve az úttestet is, de ez megoldható. Az autók 99%-a lassít, nem türelmetlenkedik, a maradék 1% pedig gyalogosan vagy kerékpáron is ugyanilyen tahó lenne.

A takarítás kezdetéhez meg kell várni, hogy elszivárogjon az utcáról a Szimplából a záróra után kiszoruló tömeg, viszont be kell fejezni reggel 7-ig a munkát, mert akkor kezdődik az áruszállítás. A rendelkezésre álló idősávban a következőket kell megtenni:

- felsöpörni az utcát és összegyűjteni a szemetet,

- magasnyomású takarítógéppel lemosni a közterületet,

- még egyszer végigmenni söprűvel és lapáttal a területen.

Ha szemétszállítási nap van, érdemes megvárni, amíg elmegy a kukásautó, mert érdekesen tud festeni utánuk a frissen felmosott utca.

Azért kell lemosás után még egyszer végigmenni a területen, mert minden eldobott csikk, papírdarab szemétmágnes. Viszont ha beindul a nappali forgalom, kitart estig a takarítás.

Kinek a hányása?

Van egy mondat, ami szinte minden vendéglátós szájából elhangzik: Nem a mi vendégeink hánytak ide. Ez biztosan így van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a Bulinegyeddel együtt jelentősen megnőtt a szemétterhelés. És nem csak a kocsmák előtt eldobált csikkek, elhagyott poharak, üvegek, hanem hányás- és húgytócsák, friss szar, eldobált pizzák, gyrosok, legénybúcsú-jelmezek – egyszóval mindaz, ami az éjszakai élettel jár. Ráadásul, aki eleget járja az utcát, sok mindent látott már: kocsmából illedelmesen kijövő, a bejárat elé hányó, majd a kocsmába visszatérő vendéget, taxiból kipattanó, a kapuba okádó és a házban lévő szállására bevonuló csapatot, házfalnál délcegen vizelő legényeket, a parkoló kocsik közé egy gyors csurgatásra kecsesen lekucorodó lányokat, vidáman széthajigált, szilánkosra tört palackot, poharat, kiborogatott kukákat és egyéb nyalánkságokat. Persze az is kérdés, hogy az egyik kocsmából kijövő és a másikba betérő – közben jót okádó – ember melyik hely vendége? A kocsmákból hajnalban a szállásukra csapatban vonuló turisták vajon a házban működő airbnb vagy a kocsma közönsége-e?

A vonzáskörzetek elve

Ezt a vitát oldja fel a vonzáskörzetek elve, ami – a vonatkozó önkormányzati rendelet elképzelésével szemben – abból indul ki, hogy az egyes kocsmák szemétterhelése jóval túlnyúlik a portáljukon. A Kazinczy utcában ezért eleve több, éttermeknek, kocsmáknak, szálláshelyeknek is helyt adó, ház előtti közteret takarítunk. Ez a projekt ugyanis mindenkinek jó: a lakóknak, a turistáknak, a szálláshely-tulajdonosoknak, a vendéglátósoknak, az üzleteknek és az itt dolgozóknak.

Hogyan tovább?

Sokat beszélünk minőségi turizmusról és vonzó kulturális programokról, de a szemétmentes utca is a kultúra része. A minőségi turista nem fog hányástócsákban gázolni. Az Azért Egyesület projektje olyan befektetés, ami nem csak a vállalkozásoknak kedvez: fejleszti a kerületet.

Néhány dologban persze szükség van az önkormányzat segítségére is: pl. az eltűnt utcai kukák helyett olyan nyitott tetejű, nagy űrtartalmú edények kellenek, ahova be lehet tenni az összesepert szemetet. Azt is jeleztük az önkormányzat felé, hogy a Kazinczy utca elején eltömődött a csatorna. Ki kellett deríteni, ki felel a csatornatisztításért, és el kellett indítani a folyamatot.

Végezetül van egy rossz hírem azoknak, akik azt hiszik, hogy ha elég hangosan balhéznak, valaki majd megoldja a problémáikat. Senki se fogja: se az önkormányzat, se a rendészet, se a polgármester, se a rendőrség, se maga Tarlós István, és nem azért, mert az ufók, a háttérhatalmak, a kerületi zsidó/fideszes (a nem kívánt törlendő) oligarchák megakadályozzák, hanem azért mert senkinek sincs erre kapacitása. De ha sikerül megfogalmazni a problémát, működő megoldást találni rá, és a lakosság hajlandó dolgozni ezen, akkor rengeteget fog segíteni az önkormányzat, a kerületi politika, a hatóságok és az itt működő vállalkozók egy része is.

Ha érdekel a projekt, írj nekünk a bulinegyedszele@gmail.com–ra.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

Szerda délben a dílereket/kamudílereket támadó feliratok jelentek meg a Kazinczy utcában. A rendőrség példás gyorsasággal reagált, tetten érte és bevarrta a Fake Drug Zone feliratokat felfújó srácokat, Bencét és Danit.

Kétségtelen, hogy jelentősen javult a rendőrség reakcióideje, hiszen a Kertész utcai és a Gozsdu-beli balhéval ellentétben, most sikerült rögtön előállítani az elkövetőket. Több FB-oldal pl. a Bulinegyed vagy a Kazinczy utca/Kazinczy street, Színes Erzsébetváros, sőt az egyik kerületi képviselő is szinte azonnal reagált az eseményre, úgyhogy villámgyorsan szétfutott, hogy bevitték a fiúkat.

A rendőrségnek természetesen lépnie kell, ha bejelentést kap. De a problémát elsődlegesen a Kazinczy utcát elárasztó dílerek/kamudílerek és nem ezek a feliratok jelentik. Megértem, hogy valakit zavarnak a grafitik, de ha eltűnnek a dílerek, eltűnnek a feliratok is.

Korábbi posztomban már foglalkoztam a kérdéssel, úgyhogy nem ismételném magamat. A dílerfalka számos cikk és lakossági bejelentés ellenére ott nyomul az utcán, folyamatosan zaklatja a turistákat, a lakókat és a munkából hazafelé tartó lányokat.

A BRFK 500 000 Ft-ra becsüli a kárt. Az itt lakók közül többen jelezték, hogy ha pénzbírságot kapnak a srácok, összedobják a pénzt, ami azt mutatja, hogy az itt élők többségének nem a feliratok jelentik a gondot

Update

Update 2

A dílerek reggelre átfújták a feliratokon a fake szót, de őket nem vitték be.

Update 3

A Night Embassy Budapest videója Bencével és Danival arról, hogy miért fújták fel a fake drug zone feliratokat a Kazinczy utcában.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

Az airbnb-k megrendszabályozása a Bulinegyed egyik slágertémája. A bulituristával nem csak az utcán van gond, hanem akkor is, amikor hazamegy – a legtöbbjük szállása ugyanis a környékbeli házakban van.

(2:30-tól érdemes nézni, akkor pörög fel igazán)

Erzsébetváros Önkormányzata a most elfogadott építési rendeletben kívánta megoldani a problémát. A jogszabály 2 passzusa vonatkozik az airbnb-kre. A súlyosabb, hogy mostantól az airbnb-re átminősített lakások minden megkezdett 50 nm-re után – úgymond parkolóhelyre – 2,5 millió forintot kell fizetni, amivel több gond van.

Az első, hogy az airbnb-ben megszálló vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik. Sőt: semmilyen adat sem támasztja alá, hogy az airbnb-s vendégek foglalnák el a kerületi parkolóhelyeket.

A kerület parkolóhely hiánnyal küszködik, ezért természetes, hogy a most épülő lakásokat arra kötelezik, hogy építsenek hozzájuk parkolóhelyet. Ezzel semmi gond, hiszen ez a befektetés növeli az ingatlan értékét. De egy közel száz éve meglévő lakás akkor se fog parkolóhelyet növeszteni attól, hogy a tulajdonos airbnb-ként hasznosítja, ha a képviselő-testület megszavazta ezt.

További probléma, hogy se a rendelet írója, se az általam megkérdezett képviselők nem tudtak választ adni arra, hogy mi garantálja, hogy az így beszedett összeget valóban parkolóhely létesítésre fordítják, se arra, hogy milyen módon követhető a beszedett pénz sorsa. Ráadásul a kerület tavaly előtt 38 milliárdból, tavaly 28 milliárdból gazdálkodott – ami több, mint amennyit pl. Szombathely kapott – vagyis kiemelten indokolt a beszedett közpénzek elköltésének nyomon követése.

Az új építési rendelet másik tétele visszaadja a társasházaknak a jogot, hogy határozatban, az SZMSZ-ben vagy az alapító okiratban akadályozzák meg az airbnb-k térnyerését, ami remek ötlet lett volna kb. 3 évvel ezelőtt, már amennyiben nyomatékosan felhívják rá az érintettek figyelmét. A jelenlegi helyzetben viszont nem ad módot a már működő airbnb-k megszüntetésére, ráadásul a társasházak tulajdonviszonyai is jelentősen átalakultak: az üzleti célú ingatlanok sok helyen a társasház 50%-ának közelében mozognak, szóval kérdéses, hogy a lakóközösség meg tudja-e akadályozni az újabb airbnb-k megnyitását. Ahogy az általam megkérdezett képviselők egyike mondta:

„Adtunk a szarnak egy pofont.”

A parkolóhelyek megváltására kivetett sarc se ér többet. Az egyetlen valószínűsíthető következménye, hogy lenyomja a kerületben az ingatlanárakat. Ha eddig az volt a trend, hogy az airbnb-sek úgymond „az egyetemista lányuknak” kerestek lakást, a Bulinegyedben lakást keresők mostantól arra hivatkozva fognak alacsonyabb árat kínálni, hogy airbnb-t akarnak nyitni. Innentől még nehezebb lesz elköltözni a kerületből. A képviselő-testület pont azokkal szúrt ki, akiknek az érdekeit védeni próbálta.

Az önkormányzatnak, ahelyett, hogy akadályozni próbálja a vállalkozásokat, inkább arra kéne törekedni, hogy semlegesítse a működésükből fakadó hátrányokat. Ha erre olyan megoldásokat talál, ami egyaránt szolgálja az itt lakók és az itt működő vállalkozások érdekeit, az jelentősen fogja csökkenteni a konfliktusokat.

Az semmiképpen nem jelent megoldást, hogy parkolóhely létesítés címén olyan sarcot vetnek ki az airbnb-kre, aminek bevallottan semmi köze a parkolóhely biztosításhoz. A demokrácia alapja, hogy a beszedett közpénzt az előre meghatározott célokra fordítjuk, és biztosítjuk, hogy minden adófizető polgár ellenőrizni tudja a közpénz felhasználását. A most beszedett pénz viszont nyom nélkül fog eltűnni az önkormányzat feneketlen gépezetében, és nagy valószínűséggel egy újabb Süsü Sisi szobor vagy a mindenkori polgármester újraválasztását optimalizáló helyi hírharsona lesz belőle.   

(A nagy vihart kavart, "kohószökevénynek" becézett Sisi szobor)

Az ilyen típusú rendeletalkotás az önkormányzati feladatkör és demokratikus gyakorlat félreértelmezésének iskolapéldája. Az önkormányzatnak nem az a dolga, hogy értelmetlenül kivetett sarccal odacsapjon a vállalkozásoknak, hanem az, hogy közvetítsen a felek közt, és olyan megoldásokat keressen, ami minden érintett számára elfogadható. Erre egyébként az eddig is érvényben lévő szabályozások tökéletesen alkalmasak. Persze ehhez a képviselőknek lakóközösségről lakóközösségre járva el kéne mondani az általuk képviselt választópolgároknak, hogy mit csináljanak, és minden segítséget megadni ahhoz, hogy normalizálódjon a helyzet.

A mostani rendelet viszont csak a dögöljön meg a szomszéd tehene mentalitású lakók vérszomjának kielégítésére jó.

(A következő posztban innen folytatjuk.)