MIT TEHET AZ ÖNKORMÁNYZAT?

A kerületi önkormányzat vastagon felelős a Bulinegyedben tapasztalható állapotokért. Részint, mert nem élt a jogszabályokban biztosított hatósági jogköreivel, részint mert nem közvetített a vállalkozók és a lakók között, amikor már érzékelhetők voltak a problémák, részint azért, mert a képviselő-testület úgy írt ki egy népszavazást a Bulinegyedről, hogy senki se tudja, milyen lehetséges következményekkel járhat a döntés.

Az önkormányzat ingerküszöbét csak akkor érték el a lakossági panaszok, amikor a lakók egy csoportja politikai erőként lépett fel. Ekkor sem reagált érdemben, hanem megkísérelte szőnyeg alá söpörni a problémát, majd amikor ez nem jött be, mindenféle előkészítés és társadalmi vita nélkül a lakosságra tolta a döntést.

Pedig az önkormányzat sokat tehetett volna. Elsődlegesen azzal, hogy

él a ráruházott hatósági jogkörökkel.

Az egy dolog, hogy a kerületi rendészeti igazgató azt az utasítást adja a köztereseknek, hogy nem mehetnek oda az utcán csapató csoportokhoz, de az elképesztő, hogy ezt tétlenül tűri a képviselő-testület. Nem arról van szó, hogy első menetben szénné kell bírságolni a turistákat: az udvarias kérésnek vagy figyelmeztetésnek komoly visszatartó ereje van.  

A folyamatos zajszint mérést már rég meg kellett volna oldani. Ha 20 kocsmából 3-ban elviselhetetlen hangerővel dübörög a zene, nem az a megoldás, hogy bezáratjuk mind a 20-at. Azt a hármat kell bezáratni, amivel gond van, és

nem kollektíven büntetni egy egész iparágat.

Mondok egy példát: ha a zaj meghaladja a megengedett határértéket, első lépésként 3 hétre, második lépésként 3 hónapra, harmadik lépésként végleg be kell zárni az adott egységet.

A kerület vezetése közismerten jó kapcsolatot ápol a kormányzattal. Itt lenne az ideje azért lobbizniuk, hogy

a Bulinegyedben termelődő, évi 6.6 milliárd adóbevétel legalább 20%-át csorgassák vissza a kerületnek a Bulinegyed működéséből fakadó problémák megoldására,

ez ugyanis talált pénz a költségvetés számára, mert ezek a turisták kifejezetten a Bulinegyed miatt jönnek Magyarországra.

klauzal_ter2_cropped.png

Stadiont a Klauzál térre? Az itt lakók inkább azt szeretnék, ha a stadionpénzt a Bulinegyed működéséből fakadó problémák megoldására fordítaná a kormányzat

Hogy mire lehetne költeni ezt a pénzt? Például arra, hogy hangszigetelik és felszerelik légkondicionálóval a kerület lakásait. Igaz, az utcai nyílászárók cseréjére most is lehet pályázni, és a költségek 50%-át állja az önkormányzat, de egyrészt ez sok embernek még így is nagy kiadás, másrészt azokban a házakban, ahol airbnb-k működnek, az udvari nyílászárókat is hangszigetelni kell.

Az önkormányzat a lakók szociális helyzetét is figyelembe vehetné, amikor a támogatás mértékéről dönt,

és hosszú lejáratú, kedvezményes hitelekkel támogathatná a lakókat az önrész befizetésében.

Nem csak az érintett lakásokat kell hangszigetelni, hanem a vendéglátó helyeket is. Az önkormányzat akár kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelt is nyújthatna ehhez a vállalkozásoknak. Nem csupán a hangszigeteléshez, hanem az irányított hangszórók beszereléséhez is.

A kerület takarítását most már komolyabban veszi az önkormányzat, de nem elég a járdasöprés: a Bulinegyed utcáit rendszeresen mosni kell.

Nagyobb szemeteseket kéne kihelyezni. Bár a rendszeres kukaürítés sokat segít a helyzeten, de a nyári roham esetén nem biztos, hogy ez elég lesz.

szemetes.jpg

Ilyen szemetesekre lenne szükség a Bulinegyedben - persze a mellette lévő szemétkupac nélkül. 

(A kép forrása: http://kertesz.blog.hu/2013/07/11/margitszigeti_szokokut_a_gyakorlatban)

El kéne készíteni a kerület élő, online zajtérképét. Ez annál is könnyebb, mert az ehhez szükséges szervert és a szoftvert az EU biztosítja.

A több, mint 50 000 fős kerület napi működését biztosító önkormányzatnak nem az a feladata, hogy minden kapu előtt felszedje a csikkeket, hanem az, hogy

elősegítse, hogy a vállalkozók a lakók közösen megoldják a problémát, és támogassa ezt a folyamatot.

Van rá példa, hogy a vállalkozók beszállnak a házak felújításába, a lakások hangszigetelésébe vagy akár a közterület takarításába.

Az önkormányzatnak nem kapkodnia kéne, vagy újabb átgondolatlan intézkedéseket hozni a választások közeledtével, hanem

végre felmérni a helyzetet,

és mindent megtenni annak érdekében, hogy konszenzusos megoldások szülessenek. Európa turistaközpontjai kiéhezve várják a jó példa elvén működő megoldásokat. Erre akár közép- és hosszútávon is komoly EU-s pénzeket lehet lehívni.

(A következő posztban innen folytatjuk.)