Hétvégén Erzsébetváros népszavazáson határoz arról, hogy bedönti-e a Bulinegyedet, vagy sem. A kerület lakossága úgy fog voksolni, hogy az önkormányzat semmiféle felmérést sem készített a várható következményekről, és nem ismertette meg a lakossággal a lehetséges alternatívákat – azaz a választópolgárok gyakorlatilag fejest ugranak a vaksötétbe.

Megkerestem a testületi ülésen a 24 órai zárás mellett szavazó képviselőket, a népszavazás ötletgazdáját, illetve a kerületi Fidesz országgyűlési választásokon is induló erős emberét, Bajkai István alpolgármestert, hogy mondják el, milyen kidolgozott, közép- és hosszútávú terveik vannak a kerületrész fejlesztésére, ha a Bulinegyed eltörlése mellett dönt a népszavazás.

(Ilyen volt - ilyen lett. A kép forrása: https://www.facebook.com/bpbulinegyed/)

– Tisztelt Szűcs Balázs! Önnek, mint a 24 órai zárást támogató képviselőnek, illetve a PM-nek, milyen kidogozott közép- és hosszútávú terve van Belső-Erzsébetváros fejlesztésére abban az esetben, ha bedől a Bulinegyed?

Szűcs Balázs: – Több mint 10 éve vagyok református lelkész és ez alatt a 10 év alatt több olyan jelenséggel találkoztam szolgálataim során, amelyek szinte minden embernél előfordultak. Az egyik ilyen jelenség, hogy az emberek nagy része folyamatosan csak reagál mindarra, ami történik vele: legtöbbször beletörődik mindabba, ami körülötte van. A legritkább esetben kezdeményez és próbálja megváltoztatni mindazt magától, amit tud, és ami lehetséges. Mindig jó látni azt, ha segítséggel felfedezi magában az ember az erőt és valami más módon kezd élni.

Három éve vagyok képviselő és szomorúan látom, hogy lakóhelyemmel, Erzsébetvárossal is pontosan ugyanez a helyzet: mindig csak „történik valami” velünk ebben a kerületben, amihez mindig csak alkalmazkodik a kerület: elveszik az iskoláinkat, egyre több ember költözik el a kerületből, kialakul a „Bulinegyed” a szemünk előtt, elkeseredett lakók próbálják biztosítani a pihenésüket maguk számára és sorolhatnám. 

A kerület vezetése pedig évek óta teljesen ötlettelenül kóvályog az események után.

Nem tudom pontosan mit ért az alatt, hogy „bedől a Bulinegyed”, de abban biztos vagyok, hogy bármi is legyen a népszavazás eredménye, a kerület vezetése nem söpörheti le az asztalról a témát, ahogy eddig: változtatni kell és a minden szereplőnek változnia kell. Ez nem lesz könnyű, de a 21. század második évtizedében csak így lehetünk sikeresek, és csakis így tudunk egy élhető kerületet kialakítani. Itt is érvényes a régi bölcsesség: ha ugyanazokkal az eszközökkel oldod meg a problémát, mint korábban, pontosan oda jutsz megint, ahol most vagy.

A „Bulinegyed” kapcsán középtávon mindenképpen fontos felmérni, hogy valójában hol is élünk:

nem véletlenül javasoltuk, hogy a KSH vagy más megbízható cég végezzen egy mikro-cenzust Belső-Erzsébetvárosban és aztán a kerület teljes területén. Nincsenek pontosan adataink (legtöbbször a rossz jogi környezet miatt), hogy például pontosan életvitelszerűen hányan laknak még a Belső-Erzsébetvárosban, hány lakás áll üresen, mennyi airbnb lakás, és mennyi más bejelentett valamilyen szállodai szolgáltatást nyújtó szoba van, stb. Vagy éppen mennyien akarnának elköltözni vagy eladni a lakásukat.

Nagyon fontosnak tartom a különböző felek önszerveződéseinek a megerősítését. Lehet, hogy a „kocsmárosok” vagy a „vendéglátósok” nem is annyira egységes csoport, mint amennyire látszik. Őszintén szólva, fogalmam sincs, nagyon kevés állt szóba és keresett meg, hogy felvegyük a kapcsolatot és egyeztessünk, amit nagyon sajnálok. Nem vagyok vendéglátós, de el tudom képzelni, hogy más az érdeke egy táncos szórakozóhelynek és más egy cukrászdának. Ugyancsak fontos lenne, ha a lakosság is kifejezné az érdekeit és jó értelemben „használná” a megválasztott önkormányzati képviselőit. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önkormányzat pedig teremtse meg a fórumait a felek közti párbeszédnek. Nem elég felhívni a „haver” vendéglátósokat és nem elég berekeszteni egy évente egyszer nagy kínlódással megszervezett közmeghallgatást, ahol a lakosok kérdéseire nincs válasz.

Hosszútávon mindenképpen

„ki kell találni” ezt a kerületet,

és minél több kreatív és civil szakembert hívni és lehetőséget adni nekik. Borzalmas, hogy egy kerület jövője és az emberek jól-léte azon múlik, hogy vannak-e politikailag megbízható emberek, akik eleget bólogatnak, hogy megkapják a pénzüket. Az önkormányzatot és a helyi ügyek intézését fel kell szabadítani a rémesen művelt politika fojtogató öleléséből és végre

hagyni a szakembereket, hogy szakmai alapon végezzék a dolgukat.

Fontosnak tartom, hogy több kerületi átfogó stratégia szülessen meg, és ezek összehangolásra kerüljenek. Hogy világos legyen: például hogyan tudnánk az Örkény, a Madách vagy a Pesti Magyar Színház sikereit Erzsébetváros és az erzsébetvárosiak javára fordítani? Vagy például hogyan tudnának a helyi vendéglátósok bekapcsolódni a kerület kulturális, oktatási, szociális vérkeringésébe?

Amikor leültem Amszterdam belső kerületeinek polgármesterével egyeztetni Erzsébetváros gondjairól néhány hónappal ezelőtt, a végén megértően elmosolyodott, és annyit mondott: „harminc éve mi is hasonlókkal küzdöttünk. Sok mindent szerintem megoldottunk, de sok minden még előttünk van.”

Meggyőződésem, hogy nem csak a helyi erőket és a budapesti szakembereket kell bevonni, hanem érdemes lenne végre Európára is kitekinteni, behozni és alkalmazni az ott már bevált jó-gyakorlatokat. Kár, hogy Erzsébetváros nincs ott például azokon az évenkénti európai találkozókon, amelyeket Európa más nagyvárosai szerveznek, akiknek ugyancsak van egy „bulinegyedük”.

Persze, amíg Brüsszelnek üzengetünk, addig fogalmunk sincs, hogy ott mi zajlik és ők ott például hogyan oldották meg mindezeket a problémákat. Addig persze, hogy azt gondolja a fideszes kerületvezetés, hogy a problémák elkenése és az azoktól való menekülés az egyetlen megoldás és majd lenyugszik mindenki. Hát ebben is nagyon tévednek.

(Ilyen volt - ilyen lett. A kép forrása: https://www.facebook.com/bpbulinegyed/) 

– Tisztelt Moldován László! Önnek, mint a 24 órai zárást támogató kerületi képviselőnek, illetve az LMP-nek milyen kidolgozott közép-, és hosszútávú terve van Belső-Erzsébetváros fejlesztésére abban az esetben, ha bedől a Bulinegyed?

Moldován László: – Először is: a 24 órai zárás nem végső cél, hanem az első lépés az akut vészhelyzet megszüntetésére. Ezután lehetne finomhangolni az itt lakók és a vendéglátóhelyek bevonásával, az itt élők, a szórakozni vágyók és a vendéglátóhelyek megelégedésére. Ha az akut problémák megoldódnak,

pártolnám a péntek-szombati hajnali 2-3-ig tartó nyitva tartást. 

 Jelenleg ugyanis az úgynevezett Bulinegyed fenntarthatatlan. Menekülnek a lakók, és azok számára, akik itt maradnak, élhetetlen ez a kerületrész. Alkotmányos alapjoguk, az egészséges környezethez való joguk, a pihenéshez való joguk súlyosan sérül, egészségük károsodik.

Az, hogy kevesebb, mint 1 négyzetkilométeren majdnem 500 vendéglátóhely üzemel (nyitvatartási korlátozás nélkül), miközben 11000 ember él itt, nem fenntartható. A kulturált szórakozás háttérbe szorult (bár továbbra is vannak tiszteletreméltó, valóban közösségi tereket létrehozó vendéglátóhelyek is szép számmal), a legénybúcsú-turizmus, a kocsmatúrák, az olcsó „itatók" vették át a főszerepet, és ezzel a közösségi együttélés szabályainak folyamatos megsértése (csendháborítás, szeméthegyek, utcán vizelés, ürítés, rongálás stb.), sőt bűncselekmények (utcai kábítószer-terjesztés, prostitúció) járnak. És még itt van az airbnb problémája is.

Én azt szeretném, ha Belső-Erzsébetváros a történeti emlékein kívül a kulturált szórakozási lehetőségeiről lenne újra híres, illetve arról, hogy az itt élők jól érzik magukat lakóhelyükön, szeretnek itt élni. Azt szeretném, ha tisztulási folyamat zajlana le, a rövidtávra tervező, a gyors profit reményében vendéglátók máshol keresnének befektetési lehetőségeket, a közösségi teret teremtő, hosszabb távra tervező vendéglátóhelyek megtalálnák a számításaikat. 

Azt szeretném, hogy az innen eltűnő szakmák képviselői visszatérjenek (cukrászda, virágos, cipész, kulcsmásoló stb.), és tematikus sétáló utcákat hoznék létre. Őket adó- és bérletidíj-kedvezményekkel csábítanánk vissza. Bérletidíj-kedvezményt adnék a civil egyesületeknek, a karitatív és nonprofit alapítványoknak, egyesületeknek (csak a rezsiköltséget kellene fizetniük).  

Ehhez működő rendőrségre (mely nem „félrenéz", hanem intézkedik), nem inkompetens, és a vállalkozói érdekeket (bizonyos összefonódások miatt is) a lakossági érdekek elé helyező kerületvezetésre lenne szükség (merthogy a fideszes kerületvezetés és a rendőrség felelőssége egyértelmű a mostani állapotok kialakulásában).

A jegyző és a kerületi hatóságok, önkormányzati cégek normális működését meg kell követelni,

el kell érni (kiemelten a közrendvédelemre és a takarításra fókuszálva).

Fenti feladatok ellátásának biztosítására 

- az iparűzési adóból nagyobb részt fordítanék, 

- a felügyeleti díj beszedésének hatékonyságát növelném, 

- és kerületi kézbe venném a parkoltatást, mely egyértelműen bevételt jelentene Erzsébetváros számára. 

– Tisztelt Stummer János! Önnek, mint a 24 órai zárásról szóló népszavazás ötletgazdájának, illetve a JOBBIK-nak, milyen kidogozott közép- és hosszútávú terve van Belső-Erzsébetváros fejlesztésére abban az esetben, ha bedől a Bulinegyed?

Stummer János: – Ha odaérünk a folyóhoz, szívesen elmondom majd a véleményem azzal kapcsolatban, hogy hogyan keljünk át rajta.

Molnár István (független) visszahívott, és elmondta, hogy nem nyilatkozik semmilyen sajtóorgánumnak. Nagy Andrea (független) beteg, 15-e után tud válaszolni. Ujvári-Kövér Mónika (független) és Kispál Tibor (MSZP) megígérte, hogy válaszol, de egyikük sem tette meg. Devosa Gábor (MSZP), Német Gábor János (MSZP), Bajkai István (Fidesz), nem reagált.

 (Ilyen volt - ilyen lett. A kép forrása: https://www.facebook.com/bpbulinegyed/) 

Ha őszinték akarunk lenni, ez nem túl bíztató. A válaszok a helyzet felmérésének igényétől, a naiv ötletelésen át, a talányosig tartottak. A legtöbben hárítottak.

Tegyük hozzá,

a képviselő-testület nincs könnyű helyzetben.

Gondosan időzített, lendületes sajtókampánnyal megtámogatott politikai támadás érte őket. Érthető, hogy tanácstalanok és kapkodnak.

Ha a népszavazás a 24 órai zárás mellett dönt, nem irigylem őket, mert erős hátrányból kell elindítaniuk a kerület fejlesztését. Ebben a helyzetben már az is komoly fegyvertény lenne, ha Belső-Erzsébetváros nem gettósodna viharsebesen, de még erre sincs sok esély.

Amennyiben érvénytelen lesz a népszavazás, kemény munka vár rájuk. Alig egy évük lesz rá, hogy normalizálják a helyzetet, és kifogják a szelet a Bulinegyed bedöntését követelők vitorlájából. Ez sem egyszerű feladat, de ebben legalább számíthatnak a vállalkozók támogatására. Az előttünk álló év történelmi pillanat: most minden fél érdekelt a megoldásban. Nem szabad elszalasztani.

A képviselő-testület már több alapvető lépést tett a helyzet rendezésének érdekében: elkészíttették a kerület zajtérképét, minden nap takaríttatják az utcákat, és már most is 50%-os támogatást adnak az utcafronton lévő nyílászárók cseréjére.

Ha a népszavazás nem végzi ki a Bulinegyedet,

innen kell folytatni,

a helyzet pontos felmérésével, a hatósági jogkörök következetes alkalmazásával, és a vállalkozók és a lakók közti folyamatos egyeztetések koordinálásával.

(A következő posztban innen folytatjuk)