A Bulinegyedben egy-egy nyári hétvégén 150-200 000 ember is megfordul – ami egyébként évente 700 milliós idegenforgalmi bevételt hoz a kerületnek, és több, mint 3 millióval növelte a budapesti vendégéjszakák számát. A 24 órai zárást követelők ugyanakkor előszeretettel nevezik csürhének, csordának az idelátogató turistákat, és a Bulinegyed elleni lakossági ellenállásnak köszönhetjük a sajátos zamatú bulimigráns szót is. A kerületi szórakozóhelyek egy részét biztosító Blue Team vezetőit, Balogh Andrást és Iványi Tibort arról kérdeztem, mennyire reális a Belvárost feldúló turistahordákról vetített kép.

(A kép forrása: https://www.gites.fr/gites_mango-aparthotel-and-spa_budapest_h1061887.htm)

Balogh András: – Egy dolgot látni kell: Budapest turisztikai szempontból tipikus 3-4 napos város. Ez a hely nem tudja hosszabban lekötni az úgynevezett minőségi turistákat, mert itt nincsenek elegáns üzletsorok, azaz nem lehet shoppingolni. Ezt a négy napot viszont ki lehet tölteni azzal, amink van: a várral, a Margit-szigettel, a termálfürdőkkel, kaszinókkal és a Bulinegyeddel, de mindez csak együtt működik. Ennek egyetlen elemét sem lehet kivenni – így a Bulinegyedet sem – mert akkor jelentősen csökken a város vonzereje.

– Visszatérő érv, hogy a Bulinegyed elriasztja a minőségi turistákat.

Balogh András: – A Bulinegyedbe mindenki eljön. Nem csak a hátizsákos turisták, hanem a Kempinskiben lakó üzletemberek is. A Bulinegyedbe látogatók nagyon kis hányada az úgynevezett brit legénybúcsú-csapat.

– Ehhez képest a Bulinegyed bezárást követelők mindig az üvöltő brit hordákra hivatkoznak.

Balogh András: – Azt azért látni kell, hogy az esti városban felerősödik a zaj. Nincs forgalom, ami tompítaná, mint nappal. A másik, hogy azzal, hogy a dohányzást kitiltották a vendéglátóhelyekről, a dohányosok kiszorultak az egyébként hangszigetelt zárt terekből az utcákra, ott beszélgetnek, ami ilyen nagy tömeg esetén már érzékelhető.

Iványi Tibor: – Nagyon fontos eleme a munkánknak a csendesítés. Ugyanakkor a jogszabály pontosan meghatározza, hogy a biztonsági szolgálat csak a vendéglátóhelyen belül tehet bármit is. Az utcán kizárólag a rendőrség vagy a közteresek intézkedhetnek.

– Az sokszor elhangzott, hogy a vendéglátóhelyeken nincs gond, az utcán közlekedő csoportokkal vannak problémák. Ilyenkor mindig hozzáteszik, hogy nincs elég rendőr, se közteres. Tegyük hozzá, ezért a fizetésért embert se lehet kapni, nemhogy jól képzett szakembereket.

Balogh András: – Éppen ezért dolgoztunk ki egy modellt – egyébként külföldi példák alapján –, amit mi közösségi rendészetnek nevezünk. Ennek első eleme a közterületi biztonsági kamerarendszer kiépítése. A 8. kerületben például ennek segítségével sikerült felszámolni az időtlen idők óta megoldhatatlan problémát jelentő utcai prostitúciót és kábítószer-kereskedelmet.

Iványi Tibor: – Legalább ennyire lényeges, hogy közös járőrszolgálatot állítsunk fel. A 3 fős csoportokat egy rendőr vagy közterület-felügyelő vezetné, akinek intézkedési joga van, de segítséget kaphatnának a biztonsági szolgálatok embereitől. Így a hatóságoknak nem kellene folyamatosan magas létszámot biztosítani, viszont jól képzett, idegen nyelveket beszélő csoportok járőrözhetnének.

Balogh András: – A rendszer harmadik eleme a központi, prevenciós helyiség kialakítása. Innen figyelhetnék a biztonsági kamerákat, ugyanakkor turisztikai tájékoztató szerepet is betölthetne, és nem utolsó sorban foglalkozhatna a lakosság panaszaival. Legyen egy hely, ahol a lakosok elmondhatják, mi a gondjuk, mert így sokkal könnyebb megoldást találni ezekre.

– Azért nem csak az utcán szokott gond lenni. Az airbnb-kkel kapcsolatban legalább ennyi a panasz.

Iványi Tibor: – Igen, és a tulajdonos sokszor nem lakik ott, nem elérhető, stb. Épp ezért működtetünk egy távfelügyeleti rendszert. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk ott 0-24 órában, de ha bármi gond van, a lakók minket értesítenek, mi kimegyünk és intézkedünk. Ennek komoly visszatartó ereje van.

Hozzátenném, hogy elsődlegesen a kommunikációra építünk: tájékoztató anyagok, táblák kellenek, amelyek felhívják a kulturált viselkedésre a figyelmet, ha szükséges, beszélünk a turistákkal, és ez a legtöbb esetben elég is. A Bulinegyed biztonságos hely. Ahhoz képest, hogy hány ember fordul meg évente, a rendőri intézkedések száma statisztikailag kimutathatatlan.

(A kép forrása: https://24.hu/belfold/2017/10/02/tegye-ossze-a-ket-kezet-aki-eddig-jol-jart-a-bulinegyedben/)

– Mindezeken túl mit tehetne még az önkormányzat?

Iványi Tibor: – A lakossági panaszok részben jogosak. Ha egy vendéglátóhelyen egész éjjel bömböl a zene, azt szankcionálni kell. Mi nagyon sok zajszint mérésen vettünk részt – kötelező rendszeresen mérni a zajszintet – és nem egy esetben nappal történt a mérés, amikor zárva volt az adott hely. Ezt így nem lehet csinálni. Az önkormányzatnak élnie kell a törvény által már most is biztosított hatósági jogköreivel. Ez önmagában is jelentősen csökkentené a gondokat.

(A következő posztban innen folytatjuk.)