Túl vagyunk az értelmetlen népszavazáson. Az egyik előzetes közvélemény-kutatás szerint decemberben megkérdezett kerületi választópolgárok 40%-a azt mondta, hogy elmenne szavazni, és 70%-uk a 24 órai zárást mellett voksolt volna. Azok a politikusok, akik a mért adatok ismeretében támogatták a 24 órai zárást, abba a hibába estek, hogy

összetévesztették a választók véleményét a választók akaratával.

(A kép forrása: https://index.hu/belfold/2018/02/18/bulinegyed_nepszavazas_eredmeny/)

Én persze nem láttam a kérdőíveket, de az, hogy a népszavazáson a szavazásra jogosultak 16,9%-a vett részt, és a 24 órai zárás támogató szavazatok aránya még így is alig 66,08% volt, jelzi, hogy – bár volt ilyen irányú törekvés –, ezt a döntést hiba lett volna előzetes felmérésekre alapozni.

Mivel az egész kerület szavazott, az önkormányzat jelezte, hogy a népszavazás érvényességétől függetlenül figyelembe fogja venni a 24 órai zárást támogató szavazatokat. Épp ezért fontos kiemelni, hogy még

a Bulinegyedben lévő szavazókörökben is csupán 2 helyen érte el a 20%-ot a szavazásra jogosultak körében a 24 órai zárás támogatottsága.

Ezt azt mutatja, hogy a Bulinegyedben élők döntő többsége nem a 24 órai zárást tartja a Bulinegyed működéséből fakadó problémák megoldásának. Bár a kudarcba fulladt népszavazást követően egyesek azzal magyarázták az alacsony részvételt, hogy a nagypolitika leszoktatta az embereket arról, hogy maguk döntsenek az őket érintő kérdésekről, ez rossz megközelítés. Az internet adó elleni tüntetések és a budapesti olimpia elleni aláírásgyűjtés sikere mutatja, hogy a jól feltett kérdésekre a lakosság aktívan reagál.

Ahogy várható volt, a 24 órai zárás hívei megkísérelik győzelemként beállítani a kudarcukat. Ennél is fontosabb azonban, hogy a magát eddig demokratikusan alulról szerveződő, civil mozgalomként meghatározó csoport végre bejelentette, amit a jelekből tudni lehetett, bár ők eddig tagadták: a népszavazást követően politikai mozgalomként folytatják. Ezzel értelmet nyert a csoport szektás, agymosásszerű belső kommunikációja, a megoldást keresők kiirtása a csoportból, az, hogy miért zárkóztak el folyamatosan a párbeszédtől, és miért feküdtek következetesen keresztbe a működő megoldásoknak. Miként a csoport arca fogalmazott: „Eddig stratégiai oka volt, hogy nem öltöttünk hivatalos formát.” Egyértelmű üzenet.

Ha innen nézem, a kerület 43 millió Ft közpénzt költött arra, hogy politikai tényezőt csináljon a 24 órai zárást zászlajára tűnő csoport vezetőiből.

Az elmúlt közel egy évet a Bulinegyed működéséből fakadó problémák megoldására is fordíthattuk volna – ahelyett, hogy semlegesíteni próbáljuk a Bulinegyed beszántására irányuló törekvéseket. Most végre elkezdődhet a munka. A megoldás nem lesz gyors, hiszen a kérdés összetett, és a problémák szegmenseit egyenként kell megoldani. De ehhez a lakosság aktív részvétele is kell. Lehet arra várni, hogy valaki más (a vállalkozó vagy az önkormányzat) oldja meg a problémáinkat, de ez az elvárás – függetlenül attól, mennyire jogos – nem visz előbbre. Ha rágörcsölünk a sérelmeinkre, 20 év múlva is ugyanitt fogunk tartani.  

(A kép forrása: http://hvg.hu/kkv/20170830_elsiofokosodas_bulinegyed_szimpla_mika)

Közel egy év van hátra az önkormányzati választásokig, és a lakók, a vállalkozók és a jelenlegi képviselő-testület ugyanaz. Amennyiben ezt nem az egymással folytatott bozótharccal töltjük, hanem a problémák megoldására összpontosítunk, az eredmény látványos lesz.

 (A következő posztban innen folytatjuk.)