BULINEGYED LAKÓSZEMMEL

A Bulinegyedben sokan érzik úgy, hogy ők hivatottak a lakosság véleményét képviselni – azután előbb-utóbb szembe jön a valóság. Kevesen tudják azonban, hogy készült egy átfogó kutatás Belső Erzsébetvárosról, és az ekkor felvett kérdőívből és interjúkból egyértelműen kirajzolódott, mi a belső-erzsébetvárosi lakók problémája. A megkérdezettek 69,2%-a szerint a legnagyobb gond az, hogy koszosak és büdösek az utcák, 54,8%-uk szerint a zaj, illetve 42,1% úgy látja, hogy túl lepusztult a környék.[1]

fortepan_66222.jpg(Forrás: Fortepan) 

„…hányás és húgyszag van a Rumbach Sebestyén utcán”

A Bulinegyed ellenzői leginkább azzal érvelnek, hogy a vendéglátóhelyek – lakossági megfogalmazásban: kocsmások – működése ellehetetleníti az itt élők mindennapjait. Ahogy a bevezetőben említett kutatási jelentésben fogalmazott az egyik riportalany:

„Ilyen környezetben élünk az V. kerület határán, hányás és húgyszag van a Rumbach Sebestyén utcán.[2]

„A kérdőívből kiderült, hogy a legnagyobb probléma, hogy nincsenek parkok, és az utcán is kevés a zöldfelület, ráadásul az utcák koszosak, és büdösek. E mellett túl nagy a zaj, nem lehet parkolni és a környék túlságosan lepusztult. (…)

Elsődleges, és minden interjúban megjelenő probléma a kutyapiszok, és az utcák koszossága volt. Emellett a levegőre, forgalomra, köztisztaságra, a hajléktalanságra, a parkolás megoldatlanságára, valamint a városnegyed átalakulására panaszkodtak a lakók” – írják a kutatási jelentés szerzői.[3]

Mindez azért is kínos, mert

“A kerületben sok külföldi megfordul,

amit itt látnak, meghatározza egész Budapest megítélését.”[4]

Tegyük hozzá, a hétvégenként a Bulinegyedbe látogató 150-200 000 ember többsége valószínűleg elégedett az itteni állapotokkal. Ma a Bulinegyed jelenti Budapest legfőbb turisztikai vonzerejét. A fenti vélemények azért érdekesek, mert Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn által készített kutatási jelentés 2005-ben íródott, azaz 8 évvel a 24 órai zárást feloldó, 2013-as önkormányzati rendelet megszületése előtt. A lakók panaszai viszont akár egy mai lakossági fórumon is elhangozhattak volna. „A környéken élőkkel, és a környékre látogató hajléktalanokkal, a szórakozó fiatalokkal sok baja van az itt élőknek”[5] – írják a kutatási jelentés szerzői.

„A legtöbb lakást kiadták.

Elég sok külföldi lakik itt. (…) Ezért van, hogy a lakókat nem érdekli, mi történik a házban”[6] – mondja az egyik interjúalany, aki mintha csak a sikertelen népszavazás okait magyarázná.

Persze voltak, akik kifejezetten jól érezték magukat a kerületben. “A környéket eleinte nem szerettem, de most már nagyon megszerettem. (…) Szórakozni is szoktam itt a közelben: itt a Szóda, a Szimpla-kert, a Szimpla, a Sark, régebben a Szóda-kert. (…) Belső-Erzsébetváros egy nagyon fiatalos hely, mozgalmas, nagyon rugalmasan változnak a dolgok, jönnek-mennek az emberek, ezért nagyon mobilis érzésem van itt mindig”[7] – mondja az egyik riportalany.

’Szimplakertre néző lakás’

„Találkoztam olyan lakáshirdetéssel a Wesselényi utca 16-ban, hogy hátranéző ablak, és fotó, ’Szimplakertre néző lakás’ és emiatt drágább. (…) Ezek miatt költöznek ide sokan. Nem konkrétan a Szimpla miatt, bár még olyat is tudok, de egyáltalán, ahhoz képest, amilyen négy éve volt ez a terület, meg amilyen most, hogy tele van helyekkel, nem csak szórakozóhelyek, hanem boltok, egy csomó ilyen mozgás van, és sokkal érdekesebb lett ez az egész.”[8]

„Tudom, hogy a Gozsdu megnyitása óriási előrelépés lesz eleve, egyre több ember fog idejárni a környékre. A galériának, színháznak, kávéháznak is a közönségét fogják jelenteni az ideköltözők mindenképp, mi ezzel hosszú távon számolunk is.”[9]

A kutatási jelentés szerzői 2005-ben úgy látták, hogy „Igény van arra, hogy növekedjen a vendéglátással, kultúrával kapcsolatos intézmények száma, mivel ezek nem konkurenciát jelentenének, hanem erősítenék egymást, hozzájárulnának akár egy kis-Broadway kialakulásához is.”[10]

fortepan2.jpg

(Forrás: Fortepan)

A legfurább, hogy míg a 2005-ös lakossági panaszok szinte megegyeznek a lakók által jelzett mai problémákkal, sokan akkor még a Bulinegyed megszületésében látták a megoldást. „Csillapított forgalommal, egységesen el lehetne adni turisztikai centrumként. A parkolást mélygarázzsal kéne megoldani”[11] – javasolta az egyik riportalany, és mint látjuk, ma, a Kazinczy utca forgalomcsillapítása pont ebbe az irányba visz.

Nincs új a nap alatt. Kérdés, örülünk-e annak, amit tegnap még akartunk.

(A következő posztban innen folytatjuk.)

[1] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 56. o.

[2] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 22. o.

[3] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 7. o.

[4] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 52. o.

[5] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 59. o.

[6] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 65. o.

[7] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 6. o.

[8] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 115. o.

[9] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 115. o.

[10] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 114. o.

[11] Csanádi Gábor – Csizmady Adrienn: Belső-Erzsébetváros – Kutatási jelentés, 23. o.